Daganatpatológiai Központ

A hajdani Siesta szanatórium a II. világháborút követően Postás Kórház lett,amelynek kórbonctani osztályát kezdetben Balogh Ernő professzor, a kórszövettani részleget Rév Károly főorvos vezette.

Fordulatot jelentett működésében az 1954-ben megalakult Onkopatológiai Kutató Intézet (OPI), amely az OOI szervezetében bizonyos önállóságot kapott. A célkitűzés az volt, hogy az OPI a patológiai diagnosztikus munkán kívül komplex kutatási tevékenységet is végezzen. Az OPI első igazgatója és alapítója Kellner Béla professzor volt, aki Pécsett, az egyetem kórbonctani intézetében Entz Béla tanítványaként a daganatpatológia témakörében habilitált (1932). Kellner professzor 1974-ben ment nyugdíjba.

Kellner professzorral debreceni munkatársai közül Lapis Károly (1963-ig), Holczinger László (1987-ig) és Sugár János (1992-ig) dolgozott az intézetben. Már 1952 óta tagja volt az osztálynak Gáti Éva, Unger Emil és Róbert Magdolna, később csatlakozott az OPI-hoz Sági Tamás, Tóth József, Döbrőssy Lajos, Gyeskó Antal, Csuka Orsolya, Szentirmay Zoltán, Péter Ilona, Bodó Miklós, Bak Mihály, Tóth Károly, Gábor Zsuzsa és Szabó Éva.

Dr. Döbrőssy Lajos vezetésével hazánkban is megkezdődött a citológus asszisztens képzés. 1972-1985 között 269 hallgató szerzett szakképesítést.

1970-ben megalakult az Onkopatológiai Tanszék, amely az OPI-ban 25 évig működött és ahol az oktatók is túlnyomórészt az OPI munkatársai voltak (Sugár J., Tóth K., Tóth J., Szentirmay Z., Bak M., Bodó M., Csuka O., Péter I.). Az OPI igazgatója és az OPI-ban működő Onkopatológiai Tanszék professzora Sugár János akadémiai doktora. Holczinger László professzor volt az OPI igazgató helyettese. Sugár professzor nyugdíjba vonulása után az 1992-ben megalakult a Diagnosztikai és Experimentális Daganatpatológiai Központ. Igazgatójává a főigazgató, Prof. Dr. Tóth Józsefet nevezte ki. A központ Prof. Dr. Bak Mihály vezetésével Citopatológiai Osztályból és Prof. Dr. Tóth József vezetésével Kísérletes Daganatpatológiai Osztályból tevődött össze.

A főigazgató a citopatológiai osztály vezetésére (Prof. Dr. Bodó Miklós és munkatársainak a Szent János Kórházba történt távozását követően) 1992-ben, Prof. Dr. Bak Mihály c. egyetemi tanárt nevezte ki. Az osztály fő feladata az exfoliatív (gyneco) és aspirációs kenetek citológiai onsite diagnosztizálása. Évente 15-20.000 cervicovaginális, kb. 5000 aspirációs és 350 immuncitokémiai vizsgálatot és kb. 50 citológus szakasszisztens továbbképzését végzik. 2012-ben Magyarországon elsőként alkalmazták és publikálták az úgynevezett „liquid based” cervix, aspirációs diagnosztikai és az úgynevezett „cell block” módszert. 2016-ban a citológiai járóbeteg rendelésen is bevezetésre került a Vantage laboratóriumi informatikai rendszer. Prof. Dr. Bak témavezetésével a hererákok, a fej-nyak tumorok, és az emlőrák témakörben 1 kandidátusi (MTA), 5 PhD (SZTE ÁOK doktori iskola) disszertáció készült el, ketten habilitáltak, egy magántanári illetve c egyetemi tanári (SZTE) kinevezés történt.

Prof. Dr. Tóth József 2002-ben történt nyugdíjba vonulása után Dr. Orosz Zsolt főorvost nevezte ki a főigazgató, az osztály vezetésére.

Magyarországon az első Molekuláris Patológiai Osztály 1994-ben alakította meg a főigazgató, Dr. Szentirmay Zoltán vezetésével. Az Molekuláris Patológiai Osztály létrehozásának fő célja volt a legújabb molekuláris biológiai módszerek bevezetése és alkalmazása a patológiai diagnosztikában.