TÁJÉKOZTATÓ DAGANATOS BETEGEK COVID-19 BETEGSÉG ELLENI VÉDŐOLTÁSRÓL
AZ OLTÁS NEM JELENT KOCKÁZATOT DAGANATOS BETEGEKNÉL SEM, AZONBAN ELMARADÁSA ÉS A COVID-19 FERTŐZÉS, ILLETVE SZÖVŐDMÉNYEI JÓVAL NAGYOBB VESZÉLYT JELENTENEK AZ ÖN SZÁMÁRA!
A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok okozta megbetegedések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. Ez igaz az új koronavírus (SARS-CoV-2/COVID-19/) okozta fertőzésekre is. Ismeretes, hogy a vírus súlyos akut légzési tüneteket okozhat, ami miatt akár gépi lélegeztetésre is szükség lehet. Annak érdekében, hogy ezt a legsúlyosabb szövődményt elkerüljük, megfelelő védettség szükséges, ami a védőoltással biztosítható. Jelenleg Magyarországon már többféle COVID-19 elleni vakcina áll rendelkezésre, amelyekkel megkezdődött az oltási program.
Ezeket az oltóanyagokat (vakcinákat) szeretnénk bemutatni Önöknek:
Az oltást a beteg a felkar, vagy a comb izomzatába kapja két alkalommal, a kettő között meghatározott időkülönbséggel.
A Comirnaty (Pfizer/BioNTech – 2 cég közös terméke, USA/Németország) vakcina egy lipid nanorészecskébe csomagolt messenger (hírvívő) ribonukleinsav (mRNS) szálat tartalmaz, amely a sejtbe bejutva, annak segítségével egy, a vírusra jellemző fehérje (tüskefehérje) termelődését váltja ki, amely ellen a szervezet immunrendszere működésbe lép és ellenanyagot (antitestet) és vírus ellen ható vérsejteket termel. Az mRNS nem épül be a szervezet sejtjeinek örökítőanyagába, a DNS-be, így maradandó, kóros elváltozást nem okozhat.
A két oltás között 35 napnak (március 1.-től érvényes protokoll szerint) kell eltelnie. Az oltottak védelme a második oltást követő 7 napon belül alakul ki.
Moderna vakcina (Moderna cég – USA): a Pfizer/BioNTech vakcinához hasonlóan mRNS-alapú. Hatására a szervezetben vírusfehérjék képzése indul meg, amely beindítja az immunrendszer B- és T-sejtjeit, immunválaszt kiváltva.
Két oltás szükséges, közöttük 28 napnak kell eltelnie. Az oltottak védelme a második oltást követő 7 napon belül alakul ki.
AZD1222 vakcina (AstraZeneca cég – Nagy-Britannia): az AstraZeneca cég fejlesztése, amely gyengített, sokszorozódásra képtelen csimpánz adenovírust tartalmaz, amelybe a SARS-COV-2 tüskefehérjéjének genetikai információját ültették, amely fehérje az immunválaszt fogja kiváltani.
Két oltás szükséges, közöttük 12 hétnek (március 1.-től érvényes protokoll szerint) kell eltelnie. A védettség a második oltást követő 14 napon belül alakul ki.
Szputnyik V vakcina (Gamaleya Intézet – Oroszország): két különböző, gyengített, sokszorozódásra képtelen (Ad5 és Ad26) adenovírus-alapú vakcina, amely a COVID tüskefehérje genetikai információját tartalmazza. Hatásmechanizmusa megegyezik az AstraZeneca vakcinával.
Két alkalommal, 21 nap különbséggel kerül beadásra. A védettség a második oltás után 14 napon belül alakul ki.
Sinopharm (Sinopharm – Kína) vakcina egy inaktivált, elölt SARS-CoV-2 vírust tartalmazó vakcina. Az elölt vakcina betegséget nem okoz, de immunválaszt vált ki.
Szintén két oltás szükséges, 21-28 nap különbséggel kell beadni. A védettség a második oltás után 14 napon belül alakul ki.
COVID-19 Vaccine Janssen (Johnson & Johnson) egy SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló, 26-os típusú humán adenovírus vektor vakcina.
A védettség kialakulásához 1 adag beadása szükséges. A védelem körülbelül 14 nappal az oltás után kezdődik.
Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?
Természetesen bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. A lehetséges oltási reakciókra az oltóorvos is föl fogja hívni a figyelmét.
A vakcinák korai fázisú vizsgálatai azt mutatják, hogy minden Magyarországon engedélyezett oltóanyag biztonságos. Oltási reakció lehet a fájdalom és a duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, émelygés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl. paracetamolt tartalmazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül, általában egy napon belül megszűnnek. Nagyon ritkán előfordulhatnak megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, esetleg viszketés az injekció beadási helyén.
A második oltást követően tapasztalatok alapján erőteljesebb mellékhatások jelentkezhetnek (láz, levertség, fejfájás), jelezve az immunrendszer fokozottabb működését, de ezek általában 24 órán belül megszűnnek.
Miért van szüksége Önnek védőoltásra?
Megfigyelések alapján a rosszindulatú daganatos betegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, egyéb társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél fokozottabb az esély a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására.
Mikor javasolt a daganatos betegeknek a COVID-19 elleni védőoltás beadása?
A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani.
Az onkológiai kezelések következtében kialakult lázas neutropénia, illetve aktív infekció esetén a vakcina beadása ellenjavallt. A sugár-, kemo-, és immunterápia befejezését követően rendezett fehérvérsejtszám (˃ 4000/µl) mellett az oltás bármikor elvégezhető. Kiemelendő, hogy az ennél alacsonyabb fehérvérsejtszám sem jelent önmagában oltási ellenjavallatot, csak a védettség kialakulásának arányát csökkentheti. Olyan kezeléseknél, melyek a vér – az immunválasz kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszó – B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik, illetve az allogén (nem saját) őssejtátültetés esetében, 6 hónappal később javasolt a védőoltás beadása.
Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani.
Célzott (biológiai) terápia mellett is, rendezett fehérvérsejtszám mellett, bármikor lehet oltani.
Műtét esetén az oltásnak – az esetleges mellékhatások megszűnése miatt – legalább 1 héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni. Műtét után az oltás – normál fehérvérsejtszám mellett – bármikor elvégezhető.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján várandós nőknek a 2. trimesztertől adható az mRNS alapú oltás (Pfizer vagy Moderna) 1. adagja, majd a szülés után a második adagja, ugyanakkor gyermekeknek (Pfizer:16 év alattiak; a többinél: 18 év alattiak) az oltás egyelőre nem javasolt. A fogamzásképes nők a második oltás után legalább 2 hónapig kerüljék a terhességet.
Amennyiben az Ön kórtörténetében bármely oltóanyaggal vagy gyógyszerrel kapcsolatos azonnali túlérzékenységi, allergiás reakció szerepel, nem kaphatja meg a védőoltást. A vakcina második adagját pedig nem szabad beadni azoknak, akik allergiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során.
Természetesen lázas állapotban oltás nem végezhető!
Milyen vakcinával olthatók a daganatos betegek, illetve a daganatból már gyógyult személyek?
A gyógyult betegek valamennyi rendelkezésre álló, míg a jelenleg kezelés (kemoterápia) alatt álló daganatos betegek a Szputnyik V kivételével bármelyik oltóanyagot megkaphatják, az előzőekben leírt oltási szabályok figyelembevételével.
A Szputnyik V vakcina – a daganatos betegekkel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt – olyan pácienseknek adható, akik az immunrendszer működését csökkentő kemoterápiát még nem kezdték el vagy már befejezték és az oltás és a kemoterápia között legalább 1 hónap eltelt, valamint a fehérvérsejtszám rendezett. Kezelőorvossal való konzultáció alapján tehát a Szputnyik V vakcina is felvehető.
Az oltás optimális idejével kapcsolatban mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával!
Van-e mellékhatása vagy szövődménye az oltásnak a daganatos betegeknél?
A daganatellenes kezelések alatt (kemoterápia, sugárkezelés, immunterápia) végzett vakcináció az oltási mellékhatások előfordulásának rizikóját nem növeli, azonban előfordulhat, hogy esetlegesen nem megfelelő immunválaszt, és így a védettség kialakulásának elmaradását eredményezheti. Különösen igaz ez a vérképző szervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunszupressziós (az immunrendszer működését csökkentő) terápia alatt levő betegek esetében. A kemoterápiában részesülő betegeknél a keletkező antitestek aránya esetleg alacsonyabb lehet, mint az átlag populációban, kivételt képeznek azok a betegek, akik PD-1/PD-L1 immunterápiát kapnak, itt erőteljesebb immunválasz várható.
Mindegyik oltásnál kiemelendő, hogy alkalmazásával vagy teljesen elkerülhető a betegség, vagy annak csak enyhébb formája alakul ki, így a súlyos megbetegedéstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében védetté teszi a beoltott személyeket.