Scroll Top

Polgár Csaba: Az Országos Onkológiai Intézet élen jár Közép-Kelet-Európában a rákgyógyításban (Index interjú)

Az Európai Unió tíz országában nincs a kutatásban, oktatásban és új módszerekben élenjáró átfogó, úgynevezett komprehenzív rákcentrum. Az Országos Onkológiai Intézet már 2008 óta rendelkezik ezzel a magas szintű szakmai és infrastrukturális követelményekhez kötött akkreditációval. Prof. dr. Polgár Csabát, az intézmény főigazgatóját kérdezte az Index az intézet és az onkológia magyarországi helyzetéről, az elérhető legújabb terápiákról, valamint a megelőzésről.
 

Az előző kormány emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós az egészségügy kiemelt területeként kezelte az onkológiát, ebből adódóan 2018–2022 között 10 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett az Országos Onkológiai Intézetbe. Most, hogy nincs önálló egészségügyi tárca, számítanak arra, hogy megváltozik az intézmény helyzete?

 

Az igaz, hogy az országos intézetek, így az onkológiai intézet is számos fontos európai uniós és hazai forrásból részesült fejlesztésekben az elmúlt időszakban, aminek egy része még most is folyamatban van. Váltás volt ugyan a miniszter személyében, de az utóbbi két évben már Pintér Sándor az operatív törzs vezetőjeként felügyelte az egészségügyet, tehát komoly irányváltásra nem számítunk. Miniszter úr elmondta a parlamentben is, hogy a hat népegészségügyi programot, azon belül a Nemzeti Rákellenes Programot is továbbviszi az új egészségügyi vezetés.

Idén április 1-jén tették le a kórház területén az egynapos onkodiagnosztikai központ alapkövét, akkor azt mondták, hogy a 12 ezer négyzetméteres, négyszintes épület várhatóan 2024-ben készül el. Elkezdődött már az építkezés, hol tart most ez a projekt?

Az új diagnosztikus tömbünk 31 milliárdos építkezési beruházása kétharmad részben az európai uniós, Brüsszel által visszatartott forrásokból valósulna meg. Egyelőre úgy állunk, hogy a kiviteli tervek elkészültek, de a pályáztatás pénzügyi forrás hiányában csúszik. Reméljük, sikerrel jár Navracsics miniszter úr az Európai Bizottsággal való tárgyalásokon, ennek függvényében folytatódhatnak a további fejlesztések. A hírek szerint jól haladnak az egyeztetések, és talán őszre várható megállapodás. Bízunk benne, ha kis csúszással is, de 2026-ra befejeződhet az adott beruházás.

Milyen előnyökkel jár a betegek számára, ha egy ilyen komplexummal bővül az intézmény?

Az intézmény ugyan sokat fejlődött, de az utolsó bővítés, a 2010-es daganatsebészeti központ építése óta gyakorlatilag megtelt, évről évre több beteget kezelünk, egyre több nemzetközi és oktatási kötelezettségünk van.

 

AZ INTÉZETBEN KEZELTEK SZÁMA FOLYAMATOSAN NŐ, ÉVENTE MINTEGY FÉLMILLIÓ EMBER RÉSZESÜL AMBULÁNS, 20 EZREN KÚRASZERŰ, 16 EZREN PEDIG FEKVŐBETEG-ELLÁTÁSBAN.

Szerencsére a gyógyult betegek száma is egyre növekszik, akik folyamatosan jönnek kontrollra, így a járóbetegek gondozása is egyre több helyet igényel. Emellett az intézet környékén, ahogy az egész belvárosban is, komoly parkolási gondok vannak, erre jelentene megoldást az új épület kétszintes mélygarázsa, a következő szintre költözne az invazív gasztroenteorológiánk, az endoszkópos laborunk és a régóta várt PET-CT berendezésünk. A második és harmadik szintre költözhetne át a régi barakképületekben lévő patológiánk és molekuláris patológiai osztályunk, amik így végre egy minőségi munkájukhoz méltó helyet kapnának. Legfelül egy országos telemedicina-központ kialakítására kerülne sor, amivel összekapcsolnánk a 19 megyei és budapesti onkológiai központot és ezzel virtuális onkoteameket tudnánk tartani, anélkül, hogy a betegek szövettani blokkját vagy a CD-n az MR-, CT-felvételeit kellene hordozni egyik intézményből a másikba, digitális fejlesztésekkel itt össze lehetne kötni a teljes magyar onkológiai hálózatot. Ez jelentősen lecsökkentené a pontos diagnózis felállításának idejét, és hamarabb kerülhetne a beteg megfelelő intézménybe, a számára leghatékonyabb kezelésre. A hazai rákcentrumok digitális összekapcsolásával, az intenzív tudományos információcserével gyorsabban át lehetne venni egymástól a működő új módszereket.

 

 

 

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július 1-jén Csehország vette át, kormányuk kiemelt fontosságúnak tartja a daganatos megbetegedések elleni küzdelmet. Az egyik fontos céljuk, hogy az elkövetkezendő három éven belül minden tagállamban létesüljön komprehenzív rákközpont. Magyarországon az Országos Onkológiai Intézet 2008 óta rendelkezik ilyen akkreditációval. Mi a komprehenzív rákcentrum előnye?

Rákközpont minden országban van az Európai Unióban, a komprehenzív akkreditációnak azonban nagyon komoly kritériumai vannak. Nemcsak a minden daganattípusra kiterjedő, teljes terápiás (sugár-, kemo-, gyógyszeres kezelés és műtéti eljárások) és diagnosztikai palettát kell lefedni, az oktatásban, a klinikai és az alapkutatásban, illetve a ritka betegségek kezelésében is élen kell járnia egy ilyen intézménynek, emellett epidemiológiai-módszertani központként is kell működnie, nemzeti rákregisztert kell vezetnie.

Az „Európa legyőzi a rákot” uniós tervre most komoly összegeket szán az EU ebben a hétéves ciklusban. 2025 után európai szinten akarják összekapcsolni az országok komprehenzív rákcentrumait, ezzel biztosítva a kutatási, fejlesztési, terápiás és diagnosztikai tudás minél gyorsabb áramlását. Az akkreditációnak komoly követelményei vannak, amit az Európai Rákintézetek Szövetsége ötévente egy helyszíni ellenőrzéssel újít meg, mi már kétszer újítottuk meg, így 2023-ig érvényes most az Országos Onkológiai Intézetre nézve.

 

TÍZ EURÓPAI ORSZÁGBAN NINCS MÉG ILYEN TITULUSSAL RENDELKEZŐ INTÉZMÉNY, DE PÉLDÁUL A VILÁG EGYIK LEGJOBB ORVOSI KUTATÓKÖZPONTJÁNAK TEKINTHETŐ SVÉDORSZÁGI KAROLINSKA INTÉZET IS CSAK NÉHÁNY ÉVE KAPTA MEG EZT A CÍMET. KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN PEDIG EGYEDÜL MAGYARORSZÁGON VAN AZ ONKOLÓGIAI INTÉZET KOMPREHENZÍV RÁKKÖZPONTKÉNT AKKREDITÁLVA.

A továbblépés magyar szinten, hogy a regionális onkológiai központokat, például Szeged, Pécs, Debrecen és Szombathely ilyen intézményeit lehetne rákcentrum szintjén akkreditálni, vagy még ambiciózusabb lenne, ha a teljes megyei onkológiai hálózatot akkreditálnánk. Ebben az OOI tud szakmai segítséget nyújtani, hiszen több munkatársunk az európai akkreditációs teamekben is részt vesz.

Hogy áll Magyarország a szűrések tekintetében, a méhnyak-, majd emlő- és újabban a vastagbélrákszűrés mellett kerül-e új daganattípus a népegészségügyi programba? 

Amire az Unió felfigyelt, hogy nem azonos a részvételi arány a különböző tagállamokban a szűréseken, ebből arra következtettek, hogy a hozzáférésen javítani kell. Hazánkban is jó lenne javítani a részvételi hajlandóságon a nálunk ingyenesen biztosított méhnyak-, emlő- és vastagbélrákszűréseken. A tüdőráknál az erős dohányosok szűrése lenne fontos 50 éves kortól. Magyarországon túl vagyunk a HUNCHEST 2 implementációs tüdőrákszűrési programon, amelyben az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével 16 városban több mint négyezer 50–74 év közötti erős dohányos szűrését végeztük el alacsony dózisú CT-vizsgálattal az elmúlt 2 évben, és most az utánkövetésnél tartunk. Eddig 61 esetben szűrtünk ki tünetmentes tüdőrákos betegeket, közülük 48-nál ( azaz 79 százalékuk) korai, operálható stádiumban került az elváltozás felfedezésre. Ezzel szemben szűrés nélkül a felfedezett tüdőrákok mindössze 15 százaléka operálható. Hazánkban ezért folytatni szeretnénk a programot. A HUNCHEST 2 eredményei szerint a 4215 beteg közül 61 rosszindulatú daganatos esetet találtunk, akik valamennyien erős dohányosok voltak, akik több mint 20 évig napi egy csomag cigarettát szívtak el. Ezért is fontos kiemelni, hogy a tüdőrák 95 százaléka a dohányzással függ össze. Magyarországon a halálos kimenetelű daganatos megbetegedések negyedét teszi ki a tüdőrák.

 

Mit tehetünk még a dohányzás mellőzése mellett azért, hogy elkerüljük a rosszindulatú megbetegedéseket? 

A dohányzás nemcsak a tüdőrák kialakulásáért tehető felelőssé, sok más rosszindulatú elváltozással is összefügg, például a vese-, vastagbél-, méhnyakrák, fej-nyaki, hólyag-, szájüregi vagy akár a hasnyálmirigy-daganatokkal. De az USA-ban, ahol a népesség túlnyomó többsége letette a cigarettát, ott bizonyíthatóan jobbak az adatok, ott a legfőbb kockázati tényezőt már nem a dohányzás, hanem az elhízás jelenti, ami szintén közrejátszik a rákos megbetegedések kialakulásában.

 

SAJNOS MAGYARORSZÁGON SEM JÓK EBBŐL A SZEMPONTBÓL A STATISZTIKÁK, AZ IDŐSEBB – KRÓNIKUS BETEGSÉGEK SZEMPONTJÁBÓL EGYÉBKÉNT IS VESZÉLYEZTETETT LAKOSSÁG – NAGY ARÁNYA SZENVED TÚLSÚLYTÓL. EZÉRT IS FONTOS, HOGY A DOHÁNYZÁS ELHAGYÁSA MELLETT AZ IDEÁLIS TESTSÚLY ELÉRÉSÉRE, MEGTARTÁSÁRA IS KIEMELT FIGYELMET SZENTELJÜNK.

A napi 20 perces rendszeres mozgással sok betegség kialakulását megelőzhetjük. A daganatok elkerülése szempontjából az egészséges étkezés, a megfelelő gyümölcs-, zöldség-, rostbevitel mellett igyekezzünk minél kevesebb füstölt és vörös húst fogyasztani.

Magyarországon ugyan egyre jobbak a terápiás lehetőségek, mégis a KSH adatai szerint az 1990 évek óta nincs nagyon változás a daganatos eredetű halálozásokban, évente nagyjából 30 ezren vesztik életüket emiatt. Mi ennek az oka?

Bár az évente felfedezett, új daganatos megbetegedések száma az elmúlt 15 évben nőtt több mint 10 százalékkal, de a daganatos halálozás stagnál, nem növekszik, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 15 év alatt 11 százalékot javult a gyógyulási esélye egy daganatos betegnek itthon. Ennek oka a szűrések bevezetése, a korai felismerés, a jobb diagnosztikai és terápiás lehetőségek összessége. Az, hogy sajnos daganatos betegségek száma nő, egyrészt azzal magyarázható, hogy ahogy egész Európában, nálunk is elöregedőben van a társadalom. Emellett a rendszerváltás óta 7 évvel nőtt a születéskor várható élettartam. A kor előrehaladtával, sejtjeink elöregedésével egyre nagyobb arányban alakulnak ki szervi problémák, krónikus betegségek vagy akár daganatos elváltozások. A Nemzeti Rákellenes Program célkitűzése az emelkedő esetszám ellenére is az, hogy 2030-ig 10%-kal csökkentsük a daganatos halálesetek számát.

Az Országos Onkológiai Intézetben melyek jelenleg a legmodernebb, legjobb eredményeket mutató terápiák?

Számos célzott és immunterápiás klinikai vizsgálatban vesz részt az intézmény. Az immunterápia bizonyos szempontból paradigmaváltást és új nézőpontot is jelentett, mivel a módszer a szervezet saját védekezőképességét próbálja a daganat ellen felerősíteni. Az utóbbi tíz évben bizonyos területeken tényleg áttöréseket mutatott ez a típusú kezelés, például a melanománál, és sokszor előrehaladott, távoli áttétes betegeket is több évre teljesen daganatmentessé lehet tenni. A jövő útja a daganatellenes gyógyszeres kezelésekben is az egyénre szabott terápiákat jelenti, a multigénes vizsgálatokkal lehet a daganatellenes célpontokat meghatározni. Ebben is komoly előrelépések történtek Magyarországon az elmúlt években, az OOI-ben felállt a az országos molekuláris onkoteam, közreműködésükkel itt helyben, valamint a Semmelweis Egyetemen már NEAK-finanszírozással el tudjuk végezni a 300-500 génes molekuláris patológiai vizsgálatokat. Azonban az eljárás drága és kiterjedt, ezért csak olyan daganattípusok esetében végezzük el, ahol ez valóban terápiás előnnyel járhat. A minimálinvazív műtétek területén is fölzárkóztunk a nyugat-európai országokhoz az idén hozzánk érkezett Da Vinci robotsebészeti géppel, 2018 óta pedig a CyberKnife képalkotó besugárzókészülékkel tudjuk harmadára csökkenteni a szükséges sugárterápia idejét.

Forrás: index.hu

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Intézetünk részt vesz az eCAN elnevezésű európai uniós együttes fellépés (https://ecanja.eu/) munkájában,  amelynek célja a telemedicinális eszközök egészségügyi ellátásba történő…

Adatvédelmi beállítások
Honlapunk az ún. sütik segítségével adatokat gyűjt a látogatókról. Ezek az adatok lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük, miként használják weboldalunkat a látogatók, és hogy jobb használhatóságot biztosítsunk számukra. Az adatokat a weboldal feldolgozza és tárolja, ugyanakkor az adatgyűjtés nem teszi lehetővé, hogy a látogatók személyazonosságát megállapítsuk.

Az adatok feldolgozása során harmadik félként partnereink szolgáltatásait vesszük igénybe (pl. Google Analytics), azonban Ön dönt arról, hogy ki használja az adatait és milyen célra. Tudjon meg többet adatainak feldolgozási módjairól a Sütik fülön és adja meg preferenciáit a Részletek fülben. Később bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.