Scroll Top

Lesz-e a ráknak ellenszere? – az Onkológiai Intézet tudományos igazgatója a Mandinernek

Melyek a rákgyógyítás új irányai? Hol áll hazánk a rákkutatásban? Milyen eredményeket értünk el? Nagy Péterrel, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatójával, és a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium vezetőjével beszélgettünk.
 

 

Mit kell tudni az önök intézetéről?  

A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratóriumnál olyan eredményekre törekszünk, amelyek közvetlenül a betegágynál hasznosulhatnak. Ehhez szoros együttműködés szükséges a tudós és a klinikus kollégák között: a betegágynál megfogalmazott kérdésekre keressük a választ, úgy is mondhatnám, hogy a betegágynál kezdünk és ott szeretnénk végezni.

A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium az Országos Onkológiai Intézet bázisán működő tudományos tevékenységek egy részét hivatott összefogni. Elsődleges célkitűzésünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a klinikai- és az alapkutatásokat. Egyébként tavaly januárban indultunk, első körben egyéves finanszírozást kaptunk a 2021-es évre. Majd egy szakmai-pénzügyi beszámolót követően újra pályáztunk, aminek eredményeképpen bekerültünk a 18 Magyarországon indult nemzeti laboratórium közül abba a négybe, amelyik kiváló minősítést kapott, erre nagyon büszkék vagyunk. Ez utóbbit sikerült megismételnünk idén is, valamint megkaptunk újabb négy évnyi finanszírozást is. Így maga a projekt 2025. december 31-ig tart.

Átlagosan mennyi idő telik el a kutatás eredménye és annak betegágynál hasznosítása között?

Ezt nehéz megmondani. A klinikai kutatások hamarabb hoznak eredményt, adott esetben még a gyógyítási irányelveket is megváltoztathatják. Azonban az alapkutatásoknál vagy a gyógyszerfejlesztéseknél – ami Magyarországon sajnos nagyon ritka, bár próbálunk benne áttörést elérni – már más a helyzet, különösen utóbbinál, a preklinikai állatkísérletek és a fázisvizsgálatok miatt gyakran tíz évnél hosszabb idő is lehet.

Hogyan áll Magyarország nemzetközi viszonylatban a rákkutatásban?

Nagyon jól. Az Európai Unió Horizon Europe nevezetű keretprogramja kiemelt misszióként kezeli a rákkutatást. Ez visszaköszön a tudományfinanszírozásban is: összesen négymilliárd euró jut a Cancer Mission és a European Cancer Plan programokra. Ennek a missziónak az elindításában is már élenjárók voltunk, tíz éve dolgozunk a közép-kelet-európai részvétel és érdemek szerinti képviselet biztosításáért. Az Országos Onkológiai Intézet a régió egyetlen legmagasabb szinten akkreditált olyan onkológiai centruma, ahol a kutatás, az oktatás és a gyógyítás együtt van jelen. Ezt más centrum nem tudta elérni a közép-kelet-európai régióban. Ez az oka, hogy sok esetben

nemcsak az ország, hanem az egész régió reprezentánsai is vagyunk.

Komoly programokban vagyunk jelen, a legújabb és legprominensebb ebben a misszióban az úgynevezett UNCAN.eu – Understanding Cancer EU – projekt, aminek hat munkacsoportja van, köztük a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM), a heidelbergi német rákkutatási központ, a Deutsches Krebsforschungszentrum (DKFZ), a francia Institut Gustave Roussy, vagy például a barcelonai komprehenzív onkológiai központ, a Vall d’Hebron, tehát a legrangosabb centrumokról beszélünk. A hatodik munkacsoportban az Országos Onkológiai Intézet vezetésével folyik az a munka, amely a közép-kelet-európai régió uniós rákkutatásra való felzárkóztatására, illetve a különböző páneurópai projektek kialakítására fókuszál. Alprogramvezetőként jelen van ebben a projektben a WHO Nemzetközi Rákkutató Szervezete (IARC), az Európai Onkológiai Centrumok Szövetsége (OECI) vagy a holland Nemzeti Rákintézet, tehát nagyon komoly szervezetekkel dolgozunk együtt. A WHO Nemzetközi Rákkutató Szervezetével nagyon szoros kapcsolatban van Magyarország, elsőként csatlakoztunk a régióból hozzájuk és az a megtiszteltetés ért, hogy Magyarország engem delegált a szervezet tudományos tanácsába. Az Európai Onkológiai Centrumok Szövetségének igazgatótanácsában az Intézet két tagja is tagként szerepel.

A WHO rákkutatási szervezetének adatai szerint 2018-ban világszerte 18,1 millió embernél állapítottak meg rosszindulatú daganatos betegséget, közülük 9,6 millióan haltak meg. Számításaik szerint húsz év alatt megduplázódhat a rákos esetek száma a világon. Mi ennek a rohamos növekedésnek az oka?

Számos oka van. Az egyik, hogy tovább élünk, a másik, hogy a daganatos megbetegedéseket regisztráló úgynevezett rákregiszterek egyre pontosabbak: ma már sokkal több halálesetről tudjuk pontosan, hogy a rák áll a háttérben. Ehhez hozzájönnek még a különböző életvitelbeli szokások megváltozásai, illetve sokkal jobban ki vagyunk téve a rizikófaktoroknak is.

Tudna esetleg példát mondani?

A rizikófaktorokat minden platformon szajkózza mindenki. Így ennek kapcsán inkább a prevenció jelentőségéről ejtenék pár szót: az egészségtudatos táplálkozásról, a dohányzásról való leszokásról, a HPV elleni vakcina beadásáról. Vagy a népegészségügyi szűrésekről, amelyek célja, hogy mihamarabb detektálni lehessen a betegséget. Ne feledjük, egy korai diagnózissal sokkal nagyobb az esély a betegség gyógyítására.

A ráknak nincsen ellenszere – mondta lapunknak Seitz Erik rákkutató. Szerinte hajlamosak vagyunk abban a bináris számrendszerben gondolkodni, hogy igen vagy nem; nincs ellenszer, vagy van ellenszer. A testünk viszont nem kettes számrendszerben gondolkodik, hanem annál sokkal komplexebben. Mit gondol erről a megközelítésről?

Egyetértek vele. A rák nagyon tág fogalom, hiszen a daganatos betegségek nagyon sok tekintetben különböznek egymástól. Így a „rák ellenszere” is kevéssé megfogható dolog. Az első tüdőrákos esetben, amit sikerült úgynevezett teljes genomszekvenálással karakterizálni, közel 30 ezer génmutáció volt jelen. Tehát a daganatos megbetegedés hatalmas mennyiségű génmutáció eredményeként alakul ki. Ez azt jelenti, hogy még egy-egy szervi lokalizáción belül is nagyon sokrétű ez a betegség, pontosan emiatt van, hogy a rákgyógyítás ma már a személyre szabott terápia irányába megy.

Az a cél, hogy minél többet megtudjunk az adott beteg betegségének molekuláris hátteréről, hogy minél célzottabban lehessen azt gyógyítani.

Egyébként minden terápia (sugárterápia, daganatsebészet, gyógyszeres onkológia) rendkívül sokat fejlődött, ezért a gyógyulási arányok is nagyon sokat javultak világszerte és itthon is. Legnagyobbat a gyógyszeres terápiák mozdultak előre, segítségükkel a betegség hátterében lévő elváltozásokat célzottan lehet kezelni. Nagyon fontos megemlíteni az immunterápiák térhódítását is, nem hiába adtak érte Nobel-díjat pár évvel ezelőtt. Ezek lényege, hogy felkészíti az immunrendszert a daganatsejtek elpusztítására. Mindannyiunk szervezetében folyamatosan képződnek ilyenek, csak a jól működő immunrendszer megtalálja és elpusztítja őket. Akkor van baj, ha a daganatsejtek el tudják maszkírozni magukat és az immunrendszer gyakorlatilag már nem kompetens ezek elpusztításában. Ezt a folyamatot adott esetben meg lehet fordítani immunterápiás kezelésekkel. Segítségükkel nagyon komoly eredményeket lehet elérni még nagyon késői stádiumú daganatos megbetegedésekkel szemben is.

Jelen van itthon is ez a terápia?

Természetesen, Magyarországon is számos finanszírozott immunterápiás beavatkozás létezik. Egyre gyakrabban alkalmazott például a melanóma és a tüdőrák, de számos más daganat kezeléseinél is.

Ki tudna emelni az Önök kutatásai közül olyat, ami különösen reményre ad okot?

Az intézet rákkutatási tevékenységei egytől egyig fontosak, hiszen arra irányulnak, hogy a betegség gyógyítását segítsék. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratóriumban a molekuláris biológiai sajátságok felderítésére fókuszálunk. Élen járunk például a tumorbiológia nem annyira ismert, de tudományos szinten nagyon felkapott területén, az úgynevezett redoxbiológiában is. Azt vizsgáljuk, a különböző anyagcsere útvonalak átprogramozásával hogyan tudja a daganat serkenteni a növekedését, kikerülni az immunrendszert vagy adott esetben a terápiák jótékony hatásait. Ez egy olyan terület, ahol

nemzetközileg is nagyon komoly elismeréssel bírunk.

Ezen kívül kiemelkedő, nemzetközileg is elismert eredményeink vannak az öröklődő daganatok kutatásában, illetve a klinikai kutatás területén is, például az emlőrák, fej-nyaki daganatok vagy a prosztatarák új sugárterápiás módszereinek bevezetésében. Emellett fontos megemlíteni, hogy a világ vezető lapjaiba írunk, világkongresszusokat szervezünk és jelen vagyunk minden fontos hazai és nemzetközi fórumon.

A járvány idején sokat hallottunk az mRNS vakcináról, ezt az eljárást a rák ellen is tervezik bevetni.

Kutatási fázisban vannak ezek a tudományos programok. Az Onkológiai Intézetben ilyen irányú kutatásokat még nem folytatunk, de személyes jó kapcsolatban vagyok Karikó Katalinnal, sokat beszélgettünk erről. Az mRNS-vakcina mindenesetre nagyon ígéretes tudományos irányvonal az onkológia területén is.

Nyitókép: Országos Onkológiai Intézet

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Intézetünk részt vesz az eCAN elnevezésű európai uniós együttes fellépés (https://ecanja.eu/) munkájában,  amelynek célja a telemedicinális eszközök egészségügyi ellátásba történő…

Adatvédelmi beállítások
Honlapunk az ún. sütik segítségével adatokat gyűjt a látogatókról. Ezek az adatok lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük, miként használják weboldalunkat a látogatók, és hogy jobb használhatóságot biztosítsunk számukra. Az adatokat a weboldal feldolgozza és tárolja, ugyanakkor az adatgyűjtés nem teszi lehetővé, hogy a látogatók személyazonosságát megállapítsuk.

Az adatok feldolgozása során harmadik félként partnereink szolgáltatásait vesszük igénybe (pl. Google Analytics), azonban Ön dönt arról, hogy ki használja az adatait és milyen célra. Tudjon meg többet adatainak feldolgozási módjairól a Sütik fülön és adja meg preferenciáit a Részletek fülben. Később bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.