„Gőzerővel fejlesztettük az infrastruktúrát és gyógyítottuk a daganatos betegeket a koronavírus járvány közepette is” – összegezte helyzetüket prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a radiologia.hu-nak adott interjújában.
Professzor úr, hogyan élték meg az elmúlt bő egy évet?
A koronavírus járvány alatt az onkológiai centrumok változatlan kapacitással működtek. Így az Országos Onkológiai Intézet is miniszteri mentesítést kapott a koronavírus fertőzött betegek ellátása alól. Erre két okból is szükség volt: egyrészt, a járvány ellenére az onkológia betegségek diagnosztikája és kezelése nem tűr halasztást, másrészt az onkológiai betegek emelt kockázatú populációnak számítanak a COVID-fertőzés szempontjából. Óvni kellett őket, amennyire lehet. Ezért teljes kapacitásunk rendelkezésre állt, annyi korlátozással, hogy az intenzíves kollégák egy részét az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe irányították, illetve onnan át kellett vennünk a mellkassebészeti ellátást. Onkológus kollégáink 98%-a az Intézetben maradt, így kapacitásunk mondhatjuk, hogy zavartalan volt.
Be tudták tölteni betegeik ezt a kapacitást?
Tagadhatatlan, hogy amikor éppen országos lezárás van, a politikusok és az orvosok is arra szólítanak fel mindenkit, hogy maradjanak otthon, a szűrővizsgálatokra tünet- és panaszmentes betegek kevesebben jelentkeznek, a harmadik hullámban pedig összesen 3 hétre be kellett vezetni a szűrővizsgálatok tilalmát. A daganatos betegek ellátására a szükséges kapacitás rendelkezésre állt. Május elejétől ismét végezhetők szűrővizsgálatok, egynapos sebészeti beavatkozások és várjuk, hogy az elektív műtétek is elvégezhetők lesznek. Ezek onkológiai szempontból olyan a műtétek, amelyek nem életmentő, daganateltávolító beavatkozások, hanem például emlőrekonstrukciós vagy bélműtét utáni sztómazáró műtétek. Egy biztos: a következő hetekben nem lesz kevesebb betegünk, és be fogjuk tudni pótolni elektív műtéteinket is.
Mire használták fel a rendelkezésre álló szaktudást a koronavírus járvány alatt?
Természetesen kivettük mi is részünket a védekezésből. A nálunk műtétre kerülő betegeket PCR-tesztet követően vettük fel, ez azért sem okozott gondot, mert Intézetünkben a PCR-vizsgálatoknak az onkológiai diagnózis szempontjából jelentős hagyománya van. Ezért 2020 májusában PCR-labort indítottunk, és a COVID-diagnosztika stabil pillére voltunk: saját betegeink mellett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és az Új Szent János Kórház koronavírus gyanús betegeinek PCR-vizsgálatát is mi végeztük. Emellett, a kezdetektől, mind a mai napig részt veszünk az oltási programban.
Mindeközben a korábban betervezett fejlesztések sem álltak le…
Valóban, gőzerővel fejlesztettük az infrastruktúrát, a koronavírus járvány közepette is. Miközben azt láttuk, hogy egy picit lelassultak egyes területek, az egészségügyi fejlesztések messze nem álltak meg. Egyetlen lépés viszont elmaradt: sajnos, a lakosságot ezekről a fejlesztésekről nem tudtuk értesíteni, hiszen a sajtónyilvános átadóünnepségekre nem volt mód. Pedig számtalan fejlesztés valósult meg. Például, tavaly nagyon fontos előrelépés volt, hogy Intézetünk beszerzett egy emlődiagnosztikához használt vákuum asszisztált biopsziás eszközt, ami jelentős előrelépés, mert korábban ez a módszer, amely a nem tapintható emlőrákok pontosabb szövettani diagnosztikáját teszi lehetővé. Nemrég adtunk át egy vadonatúj SPECT/CT-berendezést, és nagy értékű ultrahang-berendezéseket szereztünk be. A legnagyobb beruházás a sugárterápiás géppark további fejlesztése volt. Két lineáris gyorsítót telepítettünk, és egy belső sugárterápiára alkalmas brachyterápiás eszköz is érkezett, ami összességében egy 2,9 milliárd forintos sugárterápiás beruházás része volt. Ezzel az összes 10 évnél öregebb gépünket le tudtuk cserélni, így már hét modern lineáris gyorsító működik Intézetünkben.
A technológia mellett bővült a kubatúra is?
Másik nagy fejlesztésünk az új mellkasi műtőblokkunk átépítése és három új műtő telepítése volt. Ez a fejlesztés nemcsak a mellkasi daganatok sebészetét foglalja magába, hanem az itt lévő intenzív terápiás egységgel a tüdőtranszplantáció és az ECMO-kezelés központjává is válik. Három mellkasi műtőnk teljesen újjáépült, kibővült, és XXI. századi technológiát tartalmaz, akárcsak a műtüdő kezelésekre is alkalmas intenzív osztály. A napokban kapjuk meg a működési engedélyt, és ha a járványügyi oldások megtörténnek, mellkassebészeink és intenzív terápiás orvosaink használatba vehetik a közel hárommilliárdos, központi kormányzati forrásból megvalósult beruházást. De nem állt le a kutatási tevékenység sem, számos, jelentős kutatási projektünk van folyamatban. Intézetünk is részt vett a betegek tartózkodási tereit, lifteket, betegvárókat érintő országos felújítási programban, ezek is ütemesen haladnak.
Hogyan állnak az Egészséges Budapest Programba tartozó fejlesztéseik?
Terveink szerint még idén, az ősz végén elindul Intézetünk Gyógyfű utcai területén, a Kékgolyó utcai fronton egy új 11 ezer négyzetméretes egynapos diagnosztikai tömb megvalósítása. A kétszintes mélygarázs felett négyszintes diagnosztikai központ kap helyet, ide költözik a molekuláris diagnosztika, a patológia, az endoszkópos diagnosztika, telepítésre kerül egy PET/CT és egy PET/MR készülék. A legfelső szinten országos telemedicina központot alakítunk ki, amely a legmodernebb technológiával teszi majd lehetővé nagyszámú virtuális onkoteam tartását, anélkül, hogy a betegek, a diagnosztikai vizsgálatok és szövettani blokkok utazzanak. Ezzel a technológiával az összes onkológiai centrumot összekapcsoló virtuális onkoteam központ fogunk létrehozni. Az Egészséges Budapest Program keretein belül megvalósuló fejlesztés teljes beruházási költsége közelíti a 20 milliárd forintot, és reményeink szerint már idén megkezdődhet a megvalósítás. Hála Istennek és a rendelkezésre állóközponti fejlesztési forrásoknak, nem unatkozunk, és abban biztos vagyok, hogy ez a néhány év lesz a magyar onkológia egyik legdinamikusabb fejlesztési időszaka.
Ezzel párhuzamosan, hogyan változik a társadalmi figyelem?
A társadalmi figyelem nyilvánvalóan megnőtt. A kormányzati ciklusra visszatekintve is világosan látszik, hogy az egészségügy a fókuszba került. Az EMMI meghirdette az öt népegészségügyi programot, amelyek elfogadott kormányprogram szintjére emelkedtek. Ehhez csatlakozott hatodikként a Nemzeti Infektológiai Program. A programok világosan meghatározzák az egészségügyi fejlesztések további prioritásait. Nemcsak elvi döntésben segítenek, hanem a közeljövő szakmapolitikai fejlesztéseinek irányait is megmutatják. Ezekben a programokban nemcsak XXI. századi tudás és infrastruktúra jön létre, de mindegyik programban előtérbe kerül a prevenciós szemlélet. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy népegészségügyi szinten a teljes ellátási spektrumban elsősorban a prevencióval és korai diagnózissal tervezzük a várható élettartamot és az aktív életben eltöltött évek számát növelni. A Nemzeti Rákellenes Programban konkrét célkitűzés, hogy 2030-ig 10%-kal csökkentsük a daganatos halálozást. Ez ambiciózus célkitűzés, és nagy energiákkal dolgozunk azon, hogy meg tudjuk valósítani. A most megvalósuló fejlesztések sokat segítenek majd e cél elérésében.
