Scroll Top

Az Országos Onkológiai Intézet közleménye a daganatok krioablációs (fagyasztásos) kezeléséről

A napokban jelentek meg cikkek a daganatok krioablációs (fagyasztásos) kezeléséről, amit az Országos Onkológiai Intézet már több 10 éve alkalmaz.

A szolid jó és rosszindulatú daganatok kezelésének mechanikus módszerei között az elváltozások sebészi eltávolítása helyett vagy ennek kiegészítésére számos szövet roncsoló módszer ismeretes. Kémiai szerek mellett a termo- és krioabláció módszere évezredes hagyományokra tekint vissza. Alkalmazásukat a technikai fejlődés adta modernizáló öltözteti újabb és szebb környezetbe, az indikációs területek pontosítása mellett a cél a beteg felé mindig a minimál invazivitás az orvos irányában pedig a felhasználóbarát megjelenés.

Az Országos Onkológiai Intézet, megalapítása óta az innovatív daganatgyógyászati technológiák és kezelések élenjáró bevezetője. Ez a haladó, modern szemlélet jellemezte egykoron a fej-nyaksebészet magyarországi zászlóvivő osztályának alapítóit és vezető sebészeit is. A Bánhidy-Pólus-Kásler hármasát a modern fej-nyaki daganatok sebészi etalonjainak tekinthetjük. Nevükhöz fűződik többek között a fej-nyaki és gége minimálisan invazív lézersebészet bevezetése a 80-as évektől, az akkor még embargós készülékkel, a modern helyreállító sebészet szövetpótló eljárásainak alkalmazása a fej-nyaki daganatok kiterjesztett műtétei esetén és a 4000 éves múltra visszatekintő, de modern formájában világszerte  1970-es évektől tért hódító, folyékony nitrogénnel működő krioterápia bevezetése is, egyes fej-nyaki daganatok felületi és intrakavitális minimálisan invazív kezelésére. Az Országos Onkológiai Intézetben megalapított Fej-nyaksebészeti Osztály, (ma Fej-nyak Daganatok Multidiszciplináris Központja) egyik vezetője, dr. Pólus Károly az intézetbe 1975-ben került nitrogén hűtésű krioterápiás készülék  daganatgyógyászati alkalmazásairól szóló: „Fej-nyaki daganatok cryotherápiája” című kandidátusi disszertációját, amelyben több száz jó és rosszindulatú felületi és gégén belüli elváltozás sikeres kezeléséről és az eredmények patológiai hátteréről számol be, 1983-ban védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. A disszertációban mutatta be a saját fejlesztésű Pólus féle krioszondát is, amelyet direkt feltárás mellett a gégén belüli patológiás elváltozások kezelésére használt. Disszertációjának tapasztalataira támaszkodva az intézet fej-nyaksebészeti, majd bőrgyógyászati osztályán is több ezer kezelést végeztek. Ez a technika modernizáció után más szervek rosszindulatú daganatainak kezelésére is alkalmassá vált.

 

A veserák esetében a rádiófrekvenciás és a krioterápia a leggyakrabban alkalmazott termoablációs technikák. Egyéb technikák is léteznek, mint a mikrohullámú, a lézer, nagy intenzitású fókuszált ultrahang (HIFU), az irreverzibilis elektrovaporizació vagy a sztereotaktikus sugárterápia. Nincs valódi konszenzus a termoabláció indikációiról; legtöbbször olyan helyzetekben javasoltak, amikor a műtét ellenjavallt vagy veszélyes: kisméretű (<3 cm) vese daganat, akiknek több társbetegsége van (beleértve az életkort is), ha a műtétnek valamilyen ellenjavallata van, örökletes veserák bizonyos esetei több, kisméretű daganattal, elengedhetetlen helyzetek (egyetlen vese vagy korábban fennálló veseelégtelenség), amelyek terminális veseelégtelenség kockázatával járnak részleges veseeltávolítás után.

Konkrét indikációk megbeszélhetők az OncoTeam-ben, de ehhez tapasztalt radiológus, urológus sebész, sugárterapeuta, patológus konszenzusa szükséges, tehát, hogy választhassunk az aktív megfigyelés, ablációs technika, vagy sebészeti kezelés között.

A sebészeti és ablatív technikák nem ugyanazokra a betegekre vonatkoznak. A termikus abláció után a lokális kiújulási arány valamivel magasabb, mint a részleges műtétnél. Következésképpen termoabláció javasolt kis vesedaganatoknál, idős betegek, több társbetegség hordozóiban szenvedő vagy korlátozott élettartamú betegek kezelésére.

A betegség kiújulási aránya 5% a nál, 13% a radiofrekvenciás kezelésnél és csak 3% a sebészi kezelésnél. A krioablációnál a rizikó az, hogy a kezelés után maradhatnak daganatsejtek a vesében, ellentétben a sebészeti kezeléssel, viszont többször is ismételhető, esetleges kiújulás esetén.

A robot sebészet megjelenésével (2001), az évek alatt kialakult precíz technikával szinte minden vesedaganat eltávolítható minimálisan invazív módszerrel. Sőt ezzel a technikával egy veséből akár 6-7 kisebb daganat is biztonságosan eltávolítható, úgy, hogy a beteg ne kerüljön a veseelégtelenség állapotába. Tehát a robotsebészet az ismert előnyei miatt most már inkább kiváltja az ablációs eljárásokat. Ez aktuálisan a világ legmodernebb technikája. Éppen ezért nagy öröm számunkra, hogy 2022. január vége óta Magyarországon is – egyelőre kizárólag az Országos Onkológiai Intézetben és a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban hozzáférhető ez az egész világon használt és egyre jobban használt sebészeti módszer.

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Intézetünk részt vesz az eCAN elnevezésű európai uniós együttes fellépés (https://ecanja.eu/) munkájában,  amelynek célja a telemedicinális eszközök egészségügyi ellátásba történő…

Adatvédelmi beállítások
Honlapunk az ún. sütik segítségével adatokat gyűjt a látogatókról. Ezek az adatok lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük, miként használják weboldalunkat a látogatók, és hogy jobb használhatóságot biztosítsunk számukra. Az adatokat a weboldal feldolgozza és tárolja, ugyanakkor az adatgyűjtés nem teszi lehetővé, hogy a látogatók személyazonosságát megállapítsuk.

Az adatok feldolgozása során harmadik félként partnereink szolgáltatásait vesszük igénybe (pl. Google Analytics), azonban Ön dönt arról, hogy ki használja az adatait és milyen célra. Tudjon meg többet adatainak feldolgozási módjairól a Sütik fülön és adja meg preferenciáit a Részletek fülben. Később bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.