Nemzeti Rákellenes Nap

Magyarországon 1993-tól április 10-ét Nemzeti Rákellenes Nappá nyilvánították dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár születésnapjának emlékére, aki a hazai rákkutatás úttörőjeként 1902-ben megalakította az Országos Rák Bizottságot. Az ünnep üzenete, hogy a társadalom minden tagja küzdjön a rákbetegség kialakulása ellen és az ember saját maga is tegyen meg mindent a megelőzés érdekében.

Ennek fontos része az egészségtudatosság, amely magában foglalja az egészséges életmód elsajátítását, a kockázati tényezők (például a dohányzás, az alkoholfogyasztás) lehetséges elkerülését. Egészségünk megőrzése érdekében a szűrővizsgálatokon történő részvétel is elengedhetetlen, hiszen a legtöbb esetben lényegesen jobbak a gyógyulás esélyei egy idejében, még tünetmentes állapotban felismert betegségnél.

Mi a „szűrés”?

A szűrés tünet-és panaszmentes személyek egyszeri, vagy inkább időnkénti vizsgálatát jelenti, amit azért végeznek, hogy a még rejtett betegség fennállásának valószínűségét kizárják vagy éppen megerősítsék. A szűrővizsgálatok célszemélyei az egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek.

Milyen szervezett egészségügyi szűrővizsgálatok érhetők el ma Magyarországon?

A daganatos betegségek kialakulása több szakaszból álló, akár évekig elhúzódó folyamat, amely alatt – egyes esetekben – lehetőség van a tünetek megjelenése előtti kimutatásra, vagyis a szűrésre. Jelenleg három szűrésnem bizonyította leginkább a hatékonyságát:

• a méhnyakszűrés,
• az emlőszűrés,
• a vastagbélszűrés (vastag- és végbélszűrés).

Lakossági szűrőprogramot jelenleg e három területen érdemes kezdeményezni. Az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő céllakosság minél nagyobb számban történő bevonására Magyarországon kiépült a népegészségügyi célú, szervezett szűrővizsgálatok rendszere.

Tüdőszűrés – HUNCHEST program

Évente mintegy másfél millió ember életét követeli a leggyakoribb daganatos betegség, a tüdőrák. Magyarország sajnos világelső a tüdőrák halálozás terén. A legveszélyeztetettebbek az ötven évesnél idősebb dohányzó, vagy korábban dohányzó emberek, férfiak és nők egyaránt. A betegség leghatékonyabb gyógymódja a korai stádiumban történő műtét. Mivel a tüdőrák gyakran alattomosan, tünetek nélkül növekszik, az esetek nagyobb részében csak előrehaladott, már nem műthető stádiumban fedezik fel. Ezért van nagy jelentősége világszerte a tüdőrák szűrő programnak.

Magyarországon is elkezdődött az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetésével egy speciális tüdőrák szűrő program (HUNCHEST és HUNCHEST2), melyben az Országos Onkológiai Intézet is részt vesz. A korai tüdőrák kiszűrésére a kevésbé alkalmas hagyományos tüdőszűréssel szemben, a program keretében végzett alacsony dózisú CT vizsgálattal lehetőség van.

A szűrővizsgálatok két nagy csoportja

Az alkalomszerű szűrést maga a vizsgált személy, míg a szervezett lakossági szűrést az egészségügyi ellátórendszer (hatóság) kezdeményezi. Előbbi esetén a szűrés bármely célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódhat, illetve történhet háziorvosi vagy szakorvosi rendelőben (ilyen például a vérnyomásmérés). Szakmai közmegegyezés alapján szervezett szűrővizsgálatot csak abban az esetben kezdeményezhet a hatóság, ha az alkalmazni kívánt szűrési módozat eredményességére már van tudományos bizonyíték.

Miért van szükség szervezett lakossági szűrővizsgálatokra?

Az orvostudomány mai állása szerint a daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás egy jelentős hányada elkerülhető lenne a tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismert esetekben, mert ezeknél az idejében elkezdett kezeléssel még teljes gyógyulás érhető el.

Mit jelent a szervezett lakosságszűrés?

A szervezett szűrést az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi. Nagy lakosságcsoportokra terjed ki, olyanokra, akik életkoruk alapján a célbetegségre veszélyeztetettnek minősülnek. Az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy „adminisztratív eszközök” alkalmazásával, azaz a veszélyeztetett életkorban lévők személyes meghívása útján igyekszik elősegíteni, hogy minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton.

A szűrővizsgálat lehetséges haszna:

• a korrekten végzett, negatív eredménnyel járó szűrővizsgálat azzal a lélektani haszonnal jár, hogy megnyugtatja a vizsgált személyt: nem fenyegeti a daganatos betegség veszélye;
• az idejében, tünetmentes állapotban felismert onkológiai esetek kezelése – kevésbé radikális gyógymód alkalmazásával is – jelentősen megnövelik a jó életminőségű túlélés esélyeit.

Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ / Országos Onkológiai Intézet