Az egyik legrangosabb onkológiai folyóiratban jelentek meg az Országos Onkológiai Intézet és az Erlangeni Egyetem klinikai vizsgálatának 10 éves eredményei.
Az egyik legrangosabb onkológiai folyóiratban jelentek meg az Országos Onkológiai Intézet és az Erlangeni Egyetem, az emlődaganatok gyorsított részleges emlőbesugárzással végzett klinikai vizsgálatának 10 éves eredményei.
Az egyik legrangosabb nemzetközi orvosi folyóiratban jelent meg 2023. február 1-én egy tanulmány az Országos Onkológiai Intézet és a University Hospital, Erlangen vezetésével végzett klinikai vizsgálat 10 éves eredményeiről (Lancet Oncology, https://doi.org/10.1016/S1470-2045(23)00018-9 ). A cikk megosztott első szerzője Prof. Dr. Polgár Csaba, az intézet főigazgató főorvosa, társszerzője Prof. Dr. Major Tibor a Sugárterápiás Központ vezető klinikai sugárfizikusa. A kutatás során azt vizsgálták, hogy korai stádiumú emlődaganatos nőbetegeknél a műtétet követő standard teljesemlő-besugárzást kiválthatja-e az ún. gyorsított részleges emlőbesugárzás, amikor a teljes emlő helyett csak az eltávolított daganat közvetlen környékét sugarazzák be. Utóbbi esetben a betegeket brachyterápiával kezelték, melynek során az emlőbe beültetett vékony katéterek segítségével juttatták be a sugárforrást a betegbe és belülről végezték a besugárzást (tűzdeléses brachyterápia).
Hét európai ország tizenhat kórháza vett részt a vizsgálatban, amibe 2004 és 2009 között 1328 beteget választottak be. A betegeket véletlenszerűen sorolták be a kétféle kezelési módszer egyikébe. A teljesemlő-besugárzás 6 hétig tartott, míg a brachyterápiás kezelés 5 napig.
A vizsgálat elsődleges célja a helyi daganatkiújulás összehasonlítása volt a kétféle kezelési technikánál, de összevetették a késői mellékhatások kialakulásának arányait is. Tíz éves követési idő után 1.58% és 3.51% volt a helyi daganatkiújulás a teljes emlőt besugarazott, ill. a brachyterápiával kezelt betegeknél, de a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns. Hármas fokozatú késői mellékhatások (leggyakrabban fibrózis) jelentősen kisebb arányban alakultak ki a brachyterápiát követően (1% vs. 4%).
A tanulmány eredményei megerősítették a korábbi megállapítást, hogy a tűzdeléses brachyterápia biztonságos és hatékony kezelési módszer korai stádiumú emlődaganatos betegek sugárkezelésénél és megfelelően kiválasztott betegcsoportban alternatívaként választható a teljesemlő-besugárzás helyett. A szakirodalomban ez az első olyan tanulmány, ami ilyen hosszú követési idővel bizonyította a kétféle besugárzási módszer hasonló hatékonyságát. A kezelés előnye, hogy kisebb besugárzott térfogatra rövidebb idő alatt is leadható a szükséges sugárdózis és a betegek kevesebb mellékhatással és jobb kozmetikai eredménnyel gyógyulnak.
A klinikai kutatást a Német Ráksegély Alapítvány (Deutsche Krebshilfe) támogatta.
A klinikai kutatásban résztvevő magyar munkatársak a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium NLP-17 számú projektjének és a Tématerületi Kiválóság Program (TKP2021-EGA-44) támogatásával végezték munkájukat.
https://www.thelancet.com/journals/lanonc/article/PIIS1470-2045(23)00018-9/fulltext
