Polgár Csaba: Sikerülhet a daganatos halálozások csökkentését elérni
Bár a megbetegedések száma várhatóan emelkedni fog, 2030-ig sikerülhet a daganatos halálozás tízszázalékos csökkentését elérni – hívta fel a figyelmet Polgár Csaba. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a cél eléréséhez adottak a feltételek, így a következő feladat a szűrések további kiterjesztése és az azokon való részvételi arány javítása lesz. Az onkológiai intézet mindemellett továbbképzéseket is tart, amelynek eredményeként – az onkológus professzor irányításával – sikeresen végrehajtották az első emlőbrachyterápiás kezelést Szerbiában.
Sikeresen lezajlott az első emlőbrachyterápiás beavatkozás Szerbiában, amelyben orvosi és sugárfizikai oldalról is segédkeztünk
– mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Polgár Csaba, aki az Újvidéki Onkológiai Intézet felkérésére személyesen koordinálta a hazánkban már rutinbeavatkozásnak számító sugárterápiás módszer alkalmazását.
Eredményes együttműködés
Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgató főorvosának tájékoztatása szerint az első szerbiai emlőbrachyterápiás eljárást egy 62 éves betegnél végezték el, akinek a közelmúltban távolították el a daganatot a melléből. Az emlőmegtartó műtét utáni sugárterápiás kezelésre pedig azért volt szükség, hogy a daganatkiújulás kockázatát csökkentse.
– A tumor eltávolítása után alkalmazandó sugárkezelést a daganat nagyságától és különböző biológiai tulajdonságaitól függően állapítjuk meg. Az Újvidéken alkalmazott brachyterápia általában I-es és II-es stádiumú, három centiméternél kisebb daganatok esetében alkalmazható, amikor még nem keletkezett áttét, és nincsenek egyéb agresszivitásra utaló faktorok sem, így mindössze a tumorágyat és közvetlen környezetét szükséges besugarazni.
A kezelési stratégiáknak hála krónikus betegséggé szelídülhet a rák
Ma már egy áttétes daganatot is krónikus betegséggé tudnak szelídíteni az orvosok, nem kell azonnal végrendelkeznünk.
Az eljárás lényege, hogy a daganatágyba finom plasztikkatétereket helyezünk be, amelybe a sugárforrást utántöltéssel juttatjuk be. Ennek eredményeként a sugárforrás célzottan csak az ellátandó területre irányul, ráadásul kíméli a bőrt, és kevesebb mellékhatással jár – magyarázta az onkológusprofesszor, aki úgy véli, a szakmai-baráti együttműködés a két intézmény között a továbbiakban is folytatódni fog, mivel az újvidéki kollégák a nőgyógyászati és prosztatadaganatok brachyterápiáját (belső sugárkezelését) is az Országos Onkológiai Intézet szakembereitől szeretnék megtanulni.
Jó eséllyel gyógyítható
A történtek aktualitást adja, hogy október a mellrák elleni küzdelem hónapja, amikor a betegség veszélyeire és a szűrővizsgálatok fontosságára hívják fel a figyelmet. A főigazgató tájékoztatása szerint az emlődaganat túlnyomó többségét az ötven fölötti korosztálynál mutatják ki, tehát az előfordulás kockázata az életkor előrehaladtával nő. Az emlőrákot azonban nehezen lehet megelőzni, kialakulásában pedig számos tényező közrejátszik. – Ha valakinek korán jelentkezik a menzesze és hosszú ideig tart, akkor nagyobb eséllyel betegedhet meg, de az elhízás, a zsírban gazdag táplálkozás és a változókorban való hormonpótlás is növeli az emlőrák kockázatát. Az esetek öt-tíz százalékában pedig a genetikai hajlam öröklődik – részletezte Polgár Csaba, jelezve, hogy az örökletes emlőrák veszélye a férfiakat is érintheti, ami esetükben azonban inkább a viszonylag fiatal korban jelentkező prosztatarákban nyilvánul meg.
Az emlőrák elleni kulcs a megelőzés
A mellrák megelőzése nemcsak egyéni, de társadalmi felelősségvállalás is: az állam mindenkinek biztosítja a vizsgálati és a szűrési lehetőségeket.
Mint mondta, Magyarországon évente több mint nyolcezer új emlőrákot diagnosztizálnak, és körülbelül kétezer nő veszti életét a betegség elleni harcban. Miközben viszont az évente felfedezett új esetek száma növekszik, a halálozási arány nem emelkedik.
A korai felismerés, a mammográfiás szűrővizsgálat országos bevezetése, valamint a jobb diagnosztikai és terápiás beavatkozások eredményeként az emelkedő esetszám ellenére egy stagnáló halálozási számot tudunk biztosítani. Ha az új esetek és a halálozási számokat nézzük, akkor megállapítható, hogy a betegségben érintett nők 75–80 százaléka meggyógyul
– mutatott rá. Szintén pozitív – folytatta –, hogy ma már III-as és IV-es stádiumú emlőrákos beteggel is ritkán találkozunk, tehát a súlyos esetek száma jelentősen csökkent az elmúlt harminc év alatt – tájékoztatott az onkológusprofesszor.
Fotó: Teknős Miklós
A feltételek adottak
Polgár Csaba bizakodó a Nemzeti rákellenes program célkitűzéseit illetően is. Véleménye szerint bár a megbetegedések száma várhatóan emelkedni fog, 2030-ig sikerülhet az összes daganatos halálozás tízszázalékos csökkentését elérni. – Körülbelül tíz év alatt tízezerrel nőtt az új rákos esetek száma, ennek ellenére azonban az elmúlt tizenöt évben ugyanúgy 32-33 ezer daganat miatti haláleset történt.
Az elmúlt 15 évben tehát tizenegy százalékkal javult a daganatos betegek gyógyulási aránya. Most viszont azt kell elérni, hogy a halálozások stagnálása után egy szolid, tízszázalékos csökkenés irányába mozduljon el.
A cél eléréséhez a feltételek adottak: az ellátás színvonala Budapesten, az országos intézetben, a további négy regionális és összesen tizenkilenc megyei onkológiai központban is megfelelő, így a következő feladat a szűrések további kiterjesztése és az azokon való részvételi arány javítása lesz – rögzítette a szakember.
Világszínvonalú fejlesztéseket hajtottak végre az onkológiai intézetben
Az elmúlt két év során – a páciensek elképzeléseinek megfelelően – az 560 négyzetméteres nőgyógyászati osztályt is felújították.
A nyár folyamán Csehországban rendezett, magas szintű európai uniós onkológiai konferencián ugyanis azt a célt tűzték ki, hogy további daganatokat kell bevonni a szűrések körébe. Első helyen a tüdődaganatok alacsony dózisú CT-n alapuló szűrése áll, de a prosztatarák és a gyomorrák szűrésének megvalósításán is dolgozni kell. A másik megfogalmazott célkitűzés pedig az úgynevezett komprehenzív, azaz minden részletre kiterjedő rákközpontok kialakítására irányult, amit az Európai Unió minden tagállamának 2025-ig teljesítenie kell. Az Országos Onkológiai Intézet ugyanakkor már 2008 óta európai szinten akkreditált komprehenzív rákközpontként funkcionál, tehát ezt a célkitűzést hazánk Kelet- és Közép-Európában egyedüliként eleve teljesíti – mutatott rá.
Kérdésünkre válaszolva az OOI főigazgatója végül arról is beszámolt, hogy
az ukrajnai háború kezdete óta az onkológiai ellátórendszer hetente tíz-tizenöt menekült ellátásáról gondoskodik Magyarországon.
Mint kiderült, a betegek jelentős részét a határhoz közelebbi területeken, Nyíregyházán és Debrecenben kezelik, de az összes onkológiai központ ellátja az odakerülő daganatos betegeket.
