Sugárterápiás Központ, Klinikai Sugárbiológiai és Onkocytogenetikai Osztály

Címlap >> Sugárterápiás Központ, Klinikai Sugárbiológiai és Onkocytogenetikai Osztály

Megközelíthetőség
11.épület, 1. emelet, Tel: 224-8779; 224-8600/1381; 1379; 1373; 1590 m.

Munkatársak

Tevékenységek
A jelenlegi Klinikai Sugárbiológiai és Onkocytogenetikai Osztály elődje 1994. június 1-én alakult meg, az osztály 2012 óta a Sugárterápiás Központ részeként működik. Tevékenységi területei közé tartozik:

  • a sugárveszélyes munkahelyeken dolgozók preventív célú citogenetikai szűrése
  • egyes hematológiai betegségek diagnosztizálásának elősegítése
  • klinikai vizsgálatokban való részvétel
  • in vitro sugárbiológiai kutatások folytatása.

Citogenetikai szűrés
Az ionizáló sugárzás (és egyes kémiai vegyületek) hatására az emberi test sejteiben található kromoszómákban (melyeket a genetikai információt hordozó DNS alkot) szerkezeti változások következnek be. Ezek megfelelő laboratóriumi eljárásokkal fénymikroszkópban láthatóvá tehetők, mennyiségük és súlyosságuk is megítélhető (kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok). Az elváltozások száma és jellege alapján becsülhető a szervezetet ért sugárdózis nagysága is.

A kromoszómákban kialakuló szerkezeti elváltozások (aberrációk) jelentősen növelik a daganatos betegségek létrejöttének esélyét. Minél több kromoszóma aberrációt hordoz egy ember, annál nagyobb a kockázata valamilyen dagantos betegség kialakulásának, ugyanis az illető genetikailag instabillá válik. A kromoszóma károsodások vizsgálata tehát prevencióként fogható fel, lehetővé teszi, hogy még időben kezdjük meg a megelőző beavatkozást az érintett egyéneknél (a kémiai és sugárterhelés ellenőrzése, csökkentése, munkakör váltás).

Szakembereknek: A biológiai egésztest-ekvivalens dózis meghatározására a dicentrikus és ring kromoszómák konvencionális, vagy FISH festési eljárással mutathatók ki. A kalibrációs görbék vagyis a perifériás vér limfociták különféle sugárforrással történő in vitro besugárzása után a dózis-hatás kapcsolat, vagyis a vélelmezett egésztest-ekvivalens biológiai dózis egy matematikai összefüggés alapján (általában másodfokú polinomos egyenlet) írható le. Ezzel a részleges test besugárzásból, vagy radio-kontaminációból származó dózisterhelések mértéke, valamint az egyén további biológiai kockázata határozható meg.

Hematológiai diagnosztika
A szervezetben a csontvelőben történik az oxigénszállítást végző vörösvértestek, az immunitást biztosító fehérvérsejtek és a véralvadásban szerepet játszó vérlemezkék (trombociták) termelődése. A csontvelő károsodása esetén ezek a folyamatok igen jelentős mértékben lelassulhatnak, aminek következtében aplasztikus anémiának nevezett állapot lép fel. A csontvelő elégtelenség következtében túl kevés lesz a vérben a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma egyaránt (anémia + leukopénia + trombocitopénia = pancitopénia). Ebben az esetben csontvelő átültetést kell végrehajtani, de előtte a beteg maradék, még működő csontvelő állományát el kell pusztítani. Erre a célra különböző kémiai anyagokat vagy besugárzást használhatunk. Ugyanakkor a betegség egyes formáiban a csontvelő elpusztítása a beteg halálához vezethet, mielőtt még transzplantációra kerülne. Ezek a betegek kiszűrhetők kromoszóma analízis segítségével és megelőzhető náluk a végzetes esemény bekövetkezése.

Szakembereknek: Az aplasticus anemia szerzett, idiopathiás formáját és a recesszíven öröklődő, malignitásra különösen hajlamosító típusát, a Fanconi anemiát különböztetjük meg. A szerzett és öröklött aplasticus anemia variációk gyógyítása elsősorban csontvelő transzplantációval történik. A betegek kondicionáló kezelése során a csontvelő kiölése azonban igen nagy körültekintést igényel, hiszen Fanconi anemia esetén a beteg a veleszületett repair-deficiencia miatt hiperszenzitíven (akár letálisan) reagálhat a nagydózisú alkiláló kemoterápiás kezelésre vagy az egésztest besugárzásra. A differenciál diagnózishoz mitomycin-C-vel in vitro indukált fragilitást vizsgálunk, ami Fanconi anemia esetében markánsan magasabb, mint a szerzett aplasticus anemia formáiban. A spontán kromoszóma törékenység és a különféle in vitro expozíciókkal indukált kromoszóma fragilitás különböző módon jelenik meg más ritka, recesszíven öröklődő hematológiai kórképekben is (Bloom szindróma, Ataxia teleangiectasia, Nijmegen törékenységi szindróma, stb).

Klinikai kutatás
A sugárterápia következtében a vérben keringő fehérvérsejtekben is kromoszóma elváltozások alakulnak ki. A sejtekből kinyert kromoszómák alaki változásaiból következtethetünk arra, hogy a szervezetben az egészséges szövetekben milyen mértékű sejtkárosodás jött létre a besugárzás hatására és mikorra várható a kezelés után a normál állapot helyreállása. Bár a kromoszómák törése, átrendeződése egyéb környezetkárosító anyagok (dohányzás, italozás, rossz étkezési szokások, ápolatlan szájüreg, stb.) hatására is bekövetkezhet, sugárterápiás kezelés hatására ezeknek a száma mindig megnő. A megnövekedett számból meg tudjuk állapítani, hogy a szervezet mennyire érzékeny a terápia során kapott dózisra, azaz mekkora az egyéni sugárérzékenység. A vizsgálat továbbá segítséget nyújt abban, hogy a későbbiekben sugárterápiára kerülő betegek számára egyénre szabott kezelést lehessen alkalmazni, ami csökkentheti a mellékhatásokat.
Szakembereknek: Prospektív klinikai vizsgálatunkban fény- és fluoreszcens mikroszkópos módszerekkel nyomonkövetjük, hogy (elsősorban) a dicentrikus/ring kromoszóma aberrációk gyakorisága szignifikánsan különbözik-e a tele- illetve brachyterápia esetén prosztata tumoros betegeknél valamint, hogy gyakoriságuk arányban áll-e a késői mellékhatások előfordulásával. Ezek az információk nem csak az érintett betegek jobb nyomon követését (mellékhatás szűrését) teszik lehetővé, de az egyéni sugárérzékenységről is adatokat szolgáltatnak. A talált értékeket összevetjük a beteg saját, radioterápiát megelőző értékeivel valamint egészséges kontroll értékekkel is.

In vitro kutatás
Hidrogén-szulfid (H2S) és sugárrezisztencia
A közelmúlt kísérletei alapján egyre inkább elfogadott tény, hogy a hidrogén-szulfid (H2S) fontos biológiai hatásokkal rendelkezik a szervezetben. Minden bizonnyal szerepet játszik a sugárrezisztenciának nevezett állapot kialakulásában is. Ebben az esetben olyan módosulások jönnek létre a daganatsejtekben, amelyek hatására érzéketlenné válnak a besugárzás sejtpusztító hatásával szemben. Egyik kutatási témánkban ezt a kérdéskört szeretnénk körbejárni molekuláris biológiai módszerek használatával együttműködésben az intézetünk Molekuláris, Immunológiai és Toxikológiai Osztályával.

Szakembereknek: Tüdő adenokarcinoma sejtvonalakból sugárrezisztens sejtvonalat alakítunk ki. A sejtek vizsgálatára kolonizációs, migrációs és inváziós assayt, kétdimenziós elektroforézis rendszert, biotin switch assayt és tömegspektrométert használunk.

Prosztata tumoros betegek immunológiai karakterizálása
Számos daganat esetében a progresszióval együtt jár az immunrendszer csökkent működése vagy tartósan fennálló krónikus gyulladásos folyamat kialakulása, illetve akár a kettő együtt. Vizsgálatunkban a daganat ellenes immunválasz hatékonyságát, illetve a csökkent immunműködés mértékét mérjük prosztata daganatos betegekben különböző sugárterápiák megkezdése előtt, alatt és után, több időpontban. Választ kívánunk kapni arra, hogy a kapott eredményeknek az adott betegnél van-e prognosztikai jelentősége a daganat terápiájával vagy kiújulásával kapcsolatban. A vizsgálatokat az Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság Sugárorvostani Osztály, Sejt- és Immun-Sugárbiológiai Csoportjával együttműködésben végezzük.

Szakembereknek: A daganat ellenes immunválasz hatékonyságát, az immunszuppresszió mértékét és a krónikus gyulladásra utaló markerek meglétét mérjük prosztata daganatos betegekben különböző sugárterápiás modalitások megkezdése előtt, alatt és után több időpontban (3, 6, 9, 12, 18 hónap, majd 2-6 év között évente). Választ kívánunk kapni arra, hogy ezeknek a markereknek az adott betegnél van-e prediktív jelentősége a terápiára adott válasszal, a daganat progressziójával illetve a sugárterápia késői mellékhatásaival kapcsolatban. Vizsgáljuk a regulátor limfociták fenotípusát flow citométerrel, meghatározzuk a citokin, kemokin és növekedési faktorok expresszióját, mérjük a vérben levő szolubilis molekulák koncentrációját multiplex citokin array segítségével.

Publikációk (MTMT linkek)
Dr. Jurányi Zsolt
Dr. Gundy Sarolta (nyugalmazott osztályvezető)
Dr. Kocsis S. Zsuzsa
Dr. Farkas Gyöngyi
Székely Gábor

 

TDK hallgatók oktatása

Kromoszóma diagnosztika folyamatban

A munka öröme

Közös munka a TDK hallgatókkal

Vérminták feldolgozása

Vérminták feldolgozása

Mikroszkópos diagnosztika elsajátítása

Munka a steril fülkében

Részvétel Erasmus ösztöndíjas képzésben

Mikroszkópos diagnosztika elsajátítása

Munkamegbeszélés

Csapatépítő tréning

 

Szent-Györgyi Albert Konferencia, 2017 április 7-8.

Szent-Györgyi Albert Konferencia, 2017 április 7-8.

Szent-Györgyi Albert Konferencia, 2017 április 7-8.

Szent-Györgyi Albert Konferencia, 2017 április 7-8.

Szent-Györgyi Albert Konferencia, 2017 április 7-8.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tudományos Diákköri Konferencia, 2017.11.16.

Eötvös  Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport  Sugárvédelmi Nívódíj Ösztöndíj pályázat

 

TDK hallgatók oktatása

 

Labordiagnosztika elsajátítása

 

Labordiagnosztika elsajátítása

 

Munka a steril fülkében

Országos Onkológiai Intézet - Minden jog fenntartva