Tüdőtranszplantáció

Címlap >> Content >> Tüdőtranszplantáció

 Számos tüdőbetegség előrehaladott vagy végstádiumában a legkorszerűbb gyógyszeres és sebészi kezelés ellenére olyan légzési elégtelenség alakulhat ki, ahol válogatott esetekben, arra alkalmas betegeknél utolsó terápiás lehetőségként a szervátültetés (transzplantáció) válhat szükségessé.  A tüdőtranszplantációs műtét során a súlyosan beteg tüdőt, új egészséges donor tüdőre cserélik. A donor tüdőt egy olyan – szakértői bizottság által – agyhalottnak nyilvánított egyénből veszik ki, akit előzetesen donációra alkalmasnak ítéltek. A tüdőtranszplantáció célja, hogy műtét után a betegnek jobb életminőséget és életkilátást biztosítson.

A tüdőbetegség gyors romlása mellett az oxigénfüggőség, a fokozódó ágyhoz-kötöttség, a mind gyakoribb és hosszabb időt igénylő kórházi kezelések, a fokozódó szociális elszigetelődés, az életminőség gyors és erős romlása, valamint a várható élettartam rövidülése tehetik indokolttá a tüdőátültetést.

Tüdőtranszplantációhoz vezető leggyakoribb kórokok felnőttek esetében

COPD/emfizéma (33%)

alsó légutak tartós beszűkülésével, tüdőszövet károsodással  járó betegség, szoros összefüggést mutat a dohányzással

Pulmonális fibrózis (29%)

tüdőszövet léghólyagocskáit érintő ismeretlen eredetű krónikus gyulladás, mely kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkentve a légző felületet és a tüdő tágulási képességét

Cisztás fibrózis (16%)

külső elválasztású mirigyek kóros váladéktermelésével járó, örökletes betegség, mely az érintett szervek (tüdő, orr- és melléküregei, hasnyálmirigy, máj, emésztőrendszer, izzadságmirigyek és nemi szervek) jellegzetes másodlagos károsodásához vezet

Alfa-1 antitripszin hiány (6%)

alfa1-antitripszin örökletes hiánya miatt, leggyakrabban tüdő- és máj elégtelenséggel járó betegség

Idiopáthiás pulmonális artériás hipertónia (3%)

a tüdő artériás rendszerében kialakult, ismeretlen eredetű nyomásemelkedés

Bronchiektázia/hörgőtágulat (3%)

egyes hörgőszakaszok visszafordíthatatlan kiszélesedése, mely a hörgőfal károsodása következtében alakul ki

Szarkoidózis (2%)

a test különböző szerveiben kórosan felszaporodott gyulladásos sejttömeg (granulóma) képződésével járó megbetegedés

 

Sajnos nem minden légzési elégtelen betegnél választható ez a kezelés. Egy hosszú, alapos kivizsgálás során olyan más szervi és/vagy pszichés problémákra derülhet fény, amelyek nagyon kockázatossá tennék az adott beteg számára ezt a beavatkozást. A kivizsgálást követően, a végső döntést a Tüdő Transzplantációs Bizottság javaslata alapján a műtétet végző transzplantációs központ hozza meg.

A TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓ 3 ALAPIGAZSÁGA

1. A tüdőtranszplantáció nem „csak egy operáció”, amely után minden megy a régi kerékvágásban. A műtétet megelőzően és utána kezelések és vizsgálatok sorát jelenti, egyfajta új életmódot.

2. Nagyon sok múlik a tüdőátültetett személyen és családján. Szoros együttműködésre van szükség a beteg részéről az orvosi teammel és a kezelőszemélyzettel, hogy új tüdőt egészségben megőrizze. Az, hogy mennyi ideig működik a beültetett tüdő, sok mindentől függ – néhány tényezőre van ráhatásunk, néhányra nincs, viszont a felesleges kockázatvállalást a minimálisra kell csökkenteni, s ezt a szabályok betartásával lehet megvalósítani.

3. A tüdőtranszplantáció egy partneri kapcsolat a transzplantált és a gondozó centrum között, annak érdekében, hogy az új tüdővel élő személy egészségét hosszú távon megőrizzék.
 

KIK PROFITÁLHATNAK LEGTÖBBET ATÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓBÓL?

  • Azon a betegek, akik egyéb (pl. gyógyszeres) kezeléstől lényeges javulást nem várhatnak.
  • Azok, akik összességében elég élettani és mentális tartalékkal rendelkeznek az igen megterhelő műtéthez, a műtét utáni korai időszakhoz, valamint az új életmóddal járó változtatásokhoz.
  • Azok a személyek, akik nem dohányoznak legalább egy éve, és nem fogyasztanak alkoholt vagy drogokat.
  • Azok, akik képesek együttműködni a transzplantációs team tagjaival és betartják a terápiás és életmódbeli előírásokat.
  • Akik képesek érzelmileg jól kezelni a donortüdőre való várakozást.
  • Akik támogató családi és baráti hálóval rendelkeznek, mert ők segítenek túljutni ezen a sokszor stresszel teli időszakon.

A TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓ TÖRTÉNETE

Emberen először James Hardy végzett tüdőátültetést 1963-ban, betege néhány napot élt csak. A 60-as és 70-es évek alatt számos próbálkozás történt, de tartós siker nélkül. Az áttörést a ciklosporin (immunszuppressziós gyógyszer) bevezetése hozta meg. 1981-ben a Stanford egyetemen Bruce Reitz végezte az első tartósan sikeres kombinált szív-tüdőátültetést, majd 1985-ben a Torontóban Joel Cooper az első tartósan sikeres izolált tüdőtranszplantációt. Azóta világszerte elfogadott és hatásos kezelési eljárássá vált, melyet a 90-es évek eleje óta rutinszerűen végeznek a mellkasi transzplantációs központok.

Az első rászoruló magyar beteg tüdőtranszplantációját a Bécsi Orvostudományi Egyetem Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Részlegén végezték 1996-ban, és ugyanitt történt az első magyar beteg kombinált szív-tüdőátültetése is 2000-ben. 2014-ig összesen 160 magyar beteg kapott új tüdőt a Bécsi Orvostudományi Egyetem Mellkassebészeti Részlegén.

Eddig a tüdőtranszplantált betegek műtét előtti kivizsgálása, felkészítése, majd teljes műtét utáni gondozása Magyarországon, a műtét maga azonban Bécsben törtét. Idén azonban hosszas tervezést és felkészülést követően rövidesen hazánkban is megvalósul a tüdőtranszplantáció.

Országos Onkológiai Intézet - Minden jog fenntartva