Info Rádió - Aréna

Címlap >> Content >> Info Rádió - Aréna

Info Rádió - Aréna

18.07.04-18.16.50

Domokos László

Hlavay Richárd (műsorvezető): - Köszöntöm az Aréna hallgatóit! A mikrofonnál a műsorvezető, Hlavay Richárd. Vendégünk ma este Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Jó estét kívánok!

Domokos László (elnök, Állami Számvevőszék): - Jó estét kívánok!

Műsorvezető: - Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat! Hallgatóink ezt a beszélgetést felvételről hallják. Az elmúlt hetekben, hónapokban, de talán éveket is mondhatnék, meglehetősen sok szó esik Magyarországon a bürokráciacsökkentésről, a karcsúbb államról, a hatékonyabb gazdálkodásról. Ugye tavaly májusban az Állami Számvevőszéknek volt egy javaslata, egy négy pontos javaslata a kormány számára, hogy hogyan lehetne az állammenedzsmentet megújítani. Mi volt ennek a lényege, mit javasoltak a kormánynak?

Domokos László: - Talán induljunk ki abból, hogy egy válság utáni állapotban vagyunk, ezt mindig fontos tisztázni. Ez gyakorlatilag az olajválság óta, 1974 óta egy ámokfutásban van a magyar gazdaságpolitika, mert állandóan egy kényszer hatása után reagálni próbál. Ez az egész magyar közgazdasági gondolkodást, vezetést, menedzsmentet is ebbe az irányba tolta, beleértve a költségvetési szférát is. És én úgy gondolom, hogy a 2008-as nagy világválság, amely Magyarország volt az első Európában, aki ugye gyámság alá kellett helyeznie magát a Világbank, IMF, illetve az Európai Unió kölcsöne által, hiszen a piacon nem tudta finanszírozni, megújítani a kötvényeit, nem tudta fizetni a tartozásait, többek között a hiteltartozásait, de a belső kötelezettségeit sem, ezért föladta a gazdasági önállóságát. És én úgy gondolom, hogy 2013-ban, amikor a túlzott deficiteljárásból kikerült az ország, akkor kapott egy lehetőséget úgy, mint amikor 18 éves lett, tinédzser volt, már vágyódott a felnőttkor után, de igazából akkor került a magyar gazdaságpolitika egy felnőtt kor állapotába. És megnyílt a lehetőség, hogy újból a hiteleken túl egy időszakos jólétet teremt vagy pedig beszorítja magát, annyi bevétel, amennyi kiadás, ezt egyensúlyba tartja, végülis a magyar gazdaság 2011 óta ezt tartja ez a gazdaságpolitika, viszont a mikroszinten az intézményi szféra mint hogyha ezt nem vette volna észre. Ezrét nagyon fontos volt, hogy érzékeltük, hogy az újra és újra ismétlődő eladási gondok jelennek meg az intézmények szintjén, gondoljunk csak az önkormányzatokra, de legalább annyira láthatjuk az oktatás vagy az egészségügy vagy más intézmények. Ugye hogy lehet az, hogy a magyar államrendben van gazdaságilag, közben meg az aktorai, az egyes intézményei meg nem fizetik a számláikat. Ez egy józanésszel nehezen felfogható.

Műsorvezető: - És hogyan lehet?

Domokos László: - Hát úgy lehet, hogy a vállalati menedzsment, illetve az intézményi vezetés az nem tartja be azokat a szabályokat, hogy annyi pénzből kell kijönnie, amennyi a bevétele.

Műsorvezető: - Tehát a KLIK vezetői miatt van adósság?

Domokos László: - Hát nyilvánvaló, hogy valakinek olyan kötelezettséget kellett vállalnia, ami mögött nem volt fedezet. Ezt Magyarországon törvény szabályozza, hogy annyira lehet kötelezettséget vállalni, akkor lehet egy szerződést aláírni, akkor lehet például önt alkalmazni, ha a KLIK-ben alkalmaznák, ha pénzügyi ellenjegyző igazolja, hogy ennek megvan a fedezete. Valaki olyan aláírt, akik valótlanságot állítottak. Egyébként ez büntetőjogilag ma is törvénysértő, tehát ennek nagyon súlyos következményei vannak, úgy hívják, hogy költségvetési csalás és ebben a kérdésben nincs mit beszélgetni, hogy így mondjam, dilemmázni, Magyarországon mégis dilemmáznak. Én úgy gondolom, hogy ez a múltnak a harca a jövővel, tehát szembe kell nézni, ha egy normál gazdasági működés van, felnőtt, felelős gazdálkodás, akkor annyi pénzt lehet költeni, amennyi van, annyit lehet elkölteni, amennyi bevétel van és ezt be is kell tartani. A számvevőszéknek ebből a helyzetből kiindulva azt mondtuk, hogy ennek azért több oka van, egyrészt a szokások, másrészt tudás. Csak gondoljuk ugye, ez csak egy elemi, az integritás, a korrupció elleni fellépés az nemcsak szándék kérdése, hanem egy tudás is, egy kultúraváltás és ehhez a kultúraváltáshoz gondoltuk, hogy az állammenedzsment megújítása is kapcsolódik. Hiszen szembesültünk vele, hogy ugyanolyan ágazatban az egyik vállalat jól működik, a másik rosszul, az egyik intézmény tud kijönni a pénzből, a másik nem tud kijönni, ez igaz a kórházakra, iskolákra, önkormányzatokra, vállalatokra.

Műsorvezető: - Tehát nem egységesek az irányítási módszerek?

Domokos László: - Nem, nem egységesek az irányítási gyakorlatok, az egyes vezetők, nem mindenki gondolja ugyanúgy, hogy a szabályokat be kell tartani, nem gondolják úgy, hogy abból a pénzből kell kijönni ahogy, nem gondolják azt, hogy meg kell tervezni egy évet és nagyon szisztematikusan ezt érvényesíteni, végrehajtani. Nem gondolják azt, hogy a hibákat korrigálni kell, ellenőrizni kell, korrigálni kell, nem gondolják azt, hogy kockázatemelés kell. És már bizony látjuk, hogyha hosszú ideig szárazság van, akkor egy idő után feltehetőleg jönni fog az eső, amiből meg majd vízfölöslegünk lesz, többletünk lesz, ami mondjuk gondot okozhat egy városüzemeltetésben. Ezek létező kockázatok, ezekkel szembe kell nézni, ettől nem megijedni kell, hanem föl kell készíteni egy szervezetet arra, ha egy ilyen előre nem látható időben, de tartalomban világos, hogy ez megtörténhet, mint ahogy egy korrupciós helyzet is mindig kialakulhat egy intézményben. Itt föl kell készülni arra, ha jön egy üzleti vállalkozó és ő úgy gondolj, hogy pénzzel megpróbálja magának a lehetőséget venni, akkor erre világos, egyértelmű, szabályos és határozott választ tudjon adni, sőt, az a legjobb, ha már nem is jöhet ilyen létre, hogy csak egy úriember ide bekopog és azt gondolja, hogy ő bármit megvásárolhat magának. Tehát ezért meg kell újítani az állammenedzsmentet, ezekhez az új környezeti feltételekhez, amiről beszéltem, hogy normál gazdasági környezet alakult ki, példamutató a központi költségvetésnek az egyensúlypolitikája. Ennek megfelelően a részeknek is, a vállalati szektornak, az intézményi szektornak is meg kell újítani, be kell állnia ebbe a rendbe, nemzetközi elvárások, hazai elvárások, hogy az integritás elv működjön, a korrupció elleni fellépés meg legyen szervezve, tervszerű legyen a működés. Az emberek is egyre képzettebbek egy intézményekben, ők szeretnék, ha megfelelő információval látnak el őket, megfelelően felkészültek lennének ebben. Tehát én úgy gondolom, hogy itt már csak egy felismerés kellett, amit az ÁSZ tett, hogy akkor nem lehet úgy működni, ahogy a '70-es, '80-as, de még akár a 2010-ig tartó időszakban, vagy akár még most is néhány intézményvezető gondolkozik. Váltani kell. És a kormányzat ezt értette meg és ebben hozott végülis döntést, amelynek több tényezője van. Nyilván meg kell erősíteni egyrészt az állam, mint tulajdonosi jogot gyakorlónak a megrendelő felügyelő szerepét, meg kellett erősíteni a vezetőknek az integritási elvek szerinti működésének az elveit és hozzá tartozik ehhez, hogy nem elég csak szabályosan, hanem gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen is kell működniük, magyarul nemcsak elkölteni kell a pénzt, ahogy a jogszabályokból hozzászoktunk megfogalmazva, hanem gazdálkodni kell vele. És ez egy teljesen új feltételt jelent, ráadásul az állam egy rakás területen a magánszektorral párhuzamosan közszolgáltat, energiaszektor, bankszektor, stb., ahol van állami tulajdonú és magántulajdonú is és itt azért a munkaerő, ha úgy tetszik, beleértve a vezetőktől egészen a beosztott munkatársakig, összemérik, hogy milyen munkakörülmények vannak, illetve mennyi fizetés van. És ugye ez lett az elhíresülése ennek a döntésnek, hogy igen, kimondtuk, hogy a munkaerőpiac egységes és közelíteni kell az államnak is a munkaerőpiaci viszonyokhoz, beleértve a bérek tekintetében is. Tulajdonképpen ennek a komplex döntése után vagyunk most és ebben én azt tudom mondani, hogy a számvevőszék készíti ennek az ellenőrzését is, hiszen a végrehajtása megtörténik ennek a lépéssorozatnak, megteremtődnek a feltételei, hogy a vállalatok és az intézmények is…

Műsorvezető: - Most az állami vállalatokról van szó, ugye?

Domokos László: - Állami vállalatok, önkormányzati intézmények, központi szervek intézményei. Ez így darabszámra egyébként egy tizenezres darabszámú szervezetről beszélünk. Ezeknek egy átfogó megújítása alapján alakulhat az ki, hogy a magyar központi költségvetés egyensúlya, a makrogazdasági egyensúly csak akkor jöhet létre, ha az egyes részegységeknek is megújul az irányítása, vezetése és az a tízegynéhány ezer első számú vezető és a húszezer körüli gazdasági, szakmai, második vonalbeli vezetőn fog eldőlni, hogy a gazdaságpolitika stabilizálódni tud, fenntartható állapotba tud kerülni vagy pedig nem. És én úgy gondolom, hogy ehhez, ahogy jeleztem a számvevőszék egyrészt ezt kezdeményezte, másrészt pedig ellenőrizni fogjuk és most készülünk föl ennek a témakörnek a folyamatos ellenőrzésére.

Műsorvezető: - Mit jelent a teljesítmény mérhetősége egy állami intézménynél, mondjuk a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, most csak hirtelen eszembe jutott egy hatóságnak a neve, mit jelent?

Műsorvezető: - Ugyanannyi pénzért ugyanolyan szolgáltatást ad.

Domokos László: - Így van, viszont feltehetőleg ugye ha kicsi is, de infláció van, ha igaz, és azért az emberek bére az fog emelkedni.

Műsorvezető: - Nincs infláció.

Domokos László: - Hát hogyne lenne, hogyne lenne. Differenciált van, általában nincs, de azért egyes ágazatokban, energiában nincs, de mondjuk ha élelmiszert nézzük, akkor van. Tehát ez attól függ, hogy most miről beszélünk. Lényeg az, hogy ugyanolyan helyzet nem lesz egyik év után mint a másik. Viszont ha a pénzügyi keretek ugyanannyi, mondjuk bért kell végrehajtani, hogy emelkedik, mert másképp elmennek az emberek és nem lesz munkaerő, akkor annak a költségeit ki kell gazdálkodnia, új technológiákat kell bevonnia. Ez az megújulás, az innováció alapja, hogy reagálni kell ezekre a kihívásokra, de nem az a reakció, hogy bocsánat állam bácsi, kedves önkormányzati képviselők tudnátok-e nekünk több adót beszedni, mert nekünk nem elég a pénz. Hiszen nagyon meg kell mérni azt, hogy Ön mint adófizető, hajlandó-e még egy kicsivel több adót fizetni, mert ott például megemelték a béreket. Én azt gondolom, hogy elsősorban nem ez lesz a reakciója, hanem talán először azt mondja, mint én otthon, próbáljon meg kijönni abból a pénzből ami van és lehetőleg ne tolja rám mint adófizetőnek ezt. Én azt gondolom ez egy nagyon határozott eredménykövetelményt és egy gazdaságossági kritériumot fog megfogalmazni minden intézmény számára.

Műsorvezető: - Ez azt is jelenti, hogy azokban a szektorokban ahol újra és újra termelődik és fogunk nemsokára beszélni külön az egészségügyről meg az oktatásról is, de például ahol újra és újra termelődik, általában az intézményi rendszernek és most nem intézményekről beszélünk, hanem a rendszernek az adóssága, ott egész egyszerűen ami újratermelődik annyival kevesebből kellene gazdálkodni? Ilyen egyszerű a képlet?

Domokos László: - Ennyire nem egyszerű a képlet, mert meg kell nézni, hogy mi van benne. Ez egy szakma, tehát természeten ha egy beruházást vagy egy felújítást kell megoldani, vagy hirtelen kiderül, hogy a történelemtanárok nincsenek és ezt magasabb bérért lehet csak alkalmazni, de a könyvelőknél is igaz, hogy angolul beszélő könyvelők nem nagyon vannak Magyarországon, vagy kevesebb van, mondjuk ez egy elvont példa, és jövőre is szeretnék könyvelést és szolgáltatást nyújtani és érzem, hogy a bérek mondjuk három, öt százalékkal emelkedtek, ezt nekem is meg kell adnom, hogy megtartsam a munkaerőt, azt nekem ki kell gazdálkodnom.

Műsorvezető: - De a piac ezt meg is teszi, nem?

Domokos László: - Megteszi, nem is áremeléssel tudja lereagálni, hanem belső technológiai megújulással, és ebben maradt el az állami szektor, ebben kell lekövetnie azt, hogy nincs külön állami piac, munkaerőpiac és van külön magánpiac, az emberek még azt kell mondani Európába, Londonig elmennek, hogy ha jobb bért látnak, hát akkor még az országon belül még könnyebben. Nyilván Budapesten belül ha a magánszféra nagyobb bért fog ajánlani, el fogják hagyni mondjuk azt a bankot vagy azt a közszolgáltató energiaszolgáltatót, aki egyébként jelenleg állami vállalatnál dolgozik. Tehát ezzel szembe kell nézni és ehhez kapcsolódik az, hogy erre muszáj lépnie az állami szektornak.

Műsorvezető: - Mihez lehet ott viszonyítani ahol nincs a magánpiacon versenytárs? Tehát például maradjunk akkor a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, nem szeretném hogy ha nagyon érintve éreznék magukat, de ott nyilván nincs konkurencia, ahogy mondjuk az oktatásban, egészségügyben is van magánpiac, itt ugye nincs. Ott mihez lehet viszonyítani amikor a hatékonyságról beszélünk?

Domokos László: - Tulajdonképpen józan ész. Most arról beszélünk, ahol monopólium van...

Műsorvezető: - Állami szolgáltatások..

Domokos László: - Arról beszélünk, mert nincs más, azt mondtuk magán sincs, tehát az ugye monopólium. A monopóliumoknak a szabályozása az egy másik szakmai kör, Magyarországon ez egy komoly kihívás. Minden olyan helyen ahol a piac megteremtette azt, hogy nincs más szereplő, ott azt kell mondani, hogy ki van szolgáltatva a mindenkori tulajdonos, ott egészen más a helyzet. Jellemzően az szokott a válasz lenni, hogy nem árt ha van magánverseny szolgáltató. Ez az általános megjegyzés.

Műsorvezető: - Akkor hadd kérdezzem másképp. Például egy polgármesteri hivatal, vagy egy okmányiroda hatékonyságát hogyan lehet megítélni, mert ott aztán szó sem lehet versenyről, hiszen ez egy állami feladat.

Domokos László: - A Számvevőszék úgy gondolkozik ebben, hogy alapvetően a vezetésnek kell saját magának kialakítania. Ez az elsődleges.

Műsorvezető: - Hogy hogyan méri a hatékonyságot?

Domokos László: - Így van. Tehát nem egy tankönyvből, vagy nem itt Budapestről kell megmondanunk, hogy hogy van, az a lényeg, hogy egyik évről a másikra ugyanaz a mutató javuló trendet tudjon mutatni. Az ma Magyarországon a legnagyobb hiányosság, hogy a vállalatvezetők nem végzik el ezt a mérhetőségi feltételt. Csak ide megint egy pici megjegyzés, mert szerkesztő úr nem biztos, hogy ebben járatos ennyire, ezt törvény írja elő, és ők évről évre le is nyilatkozzák mint intézményvezetők, hogy ennek megfelelnek. Mi meg megvizsgáltuk, és kiderült, hogy nem felelnek meg java része. 95 százalékában a kórházvezetőktől kezdve az intézményvezetőkig aláírnak ilyen nyilatkozatot, de bizony semmiféle eredménykövetelményt, vagy hatékonysági követelményt maguk nem állítanak.

Műsorvezető: - Tehát, hogy javul a hatékonyság?

Domokos László: - Így van. Mert mihez képest sincs meg, mert ki sincs dolgozva ez a része.

Műsorvezető: - Ez kinek a felelőssége, hogy nincs kidolgozva?

Domokos László: - A vezető. Mert a törvény a vezetőnek teszi a követelménnyé, hiszen ki más tehetné meg?

Műsorvezető: - Kinek kellene számon kérnie?

Domokos László: - Az irányító szerveknek. Ezt mondtuk, hogy meg kell erősíteni az állam menedzsmentben az irányító szerveknek, úgymond a belső ellenőrzésnek, az ágazati ellenőrzésnek, de végső soron a Számvevőszék most ezt a munkát végzi el nagy mennyiségben, hogy mi magunk megyünk utána és szembesítjük bizony vele az ellenőrzött vezetőket, illetve az ő munkáltatójukat. Jó néhány munkajogi felelősségre vonást kezdeményeztünk emiatt minisztériumokban, önkormányzatoknál, intézményeknél, hogy valótlan nyilatkozatokat tettek a vezetők, nincsen teljesítménykritérium állítva és ezt senki nem is kérte rajtuk számon.

Műsorvezető: - Érintettük már az egészségügyet. Egy picit beszéljünk erről, hiszen kórházakat is vizsgált, vizsgál folyamatosan az Állami Számvevőszék. Az egyik újra és újra felmerülő kérdés azt gondolom a nyilvánosságban, hogy hogy van az, hogy újra és újra újratermelődik az egészségügynek az adóssága az egészségügyi beszállítók felé. Mi ennek az oka Önök szerint, hogy látják?

Domokos László: - Azt tudom mondani amit az előbb is elmondtam, ebbe újat nem tudok mondani, olyan számlákat, olyan megrendeléseket írnak alá, ami mögött nincs fedezet. Tehát olyan gazdasági ellenjegyzés születik, vagy nem születik ellenjegyzés, és enélkül felvesznek embert, megrendelnek szolgáltatást, gyógyszert rendelnek, ami mögött nincs pénz.

Műsorvezető: - Tehát ennyivel kevesebből kellene kijönnie a magyar egészségügynek?

Domokos László: - A fennálló jogi helyzet között igen.

Műsorvezető: - Egyébként amikor az egészségügyet vizsgálják, akkor pusztán a számokat nézik. Tehát az Állami Számvevőszék csak azt nézi, hogy a mérlege tegyük fel egy kórháznak, vagy az egészségügyi szektornak, hogy valódi-e, vagy nézik-e a funkcionalitást? Most arra gondolok, hogy például találkoznak-e Önök azzal, vagy hogyan jelenik meg az ÁSZ ellenőrzéseiben az, hogy ma gyakorlatilag az állami egészségügyben, nyilván sarkítani fogok, a betegeknek szinte mindent vinniük kell magukon kívül is. Gyógyszert, wc-papírt, pizsamát, mindent, evőeszközt.

Domokos László: - Ha csak ennyi lenne a probléma, akkor azt gondolom, hogy ezzel lehet még meg is békélnénk ebben a kérdésben.

Műsorvezető: - De nézik ezt is, hogy tehát funkcionálisan mi a helyzet?

Domokos László: - Természetesen ha a törvény előírja, hogy neki ilyen feladata van, vagy éppen nem lehetne ezt megengedni, akkor ezt ugyanúgy számon kérjük. Ha ezt jogszabály nem írja elő, akkor nyilvánvaló ezt mi szabályossági oldalról nem vizsgáljuk. De azért szögezzük le, az Állami Számvevőszék az az Országgyűlés legfőbb pénzügyi, gazdasági ellenőrző szervezete. Tehát ebből kifolyólag mi mindig a pénzhez képest, az értéket vizsgáljuk és nem vizsgáljuk azt, hogy például jól gyógyít-e dr. Kovács sebész orvos a Jahn Ferenc Kórházban. Ilyet nem fogunk vizsgálni soha, azt meg fogjuk nézni, hogy van-e olyan ellenőrző szervezet amelyik elvégzi ezt a minőségbiztosító munkát, tehát ilyen értelemben vizsgáljuk ezt a kérdést, de nem azt, hogy effektíve tényleg ki hogy hibázik, vagy hogy működik, hanem maga a rendszer biztosítja-e a helyes minőségi szolgáltatás. Tehát így vizsgáljuk, ilyen értelemben.

Műsorvezető: - Tehát például hogy ha az ellenőrék mondjuk egy helyen maguk érzékelik azt, hogy mondjuk a vizesblokkok olyan állapotban vannak amilyenben vannak, akkor ezt mondjuk megnézik, hogy mi lehet ennek az oka? Tehát az-e az oka, hogy a kórház nem gazdálkodik jól, vagy egész egyszerűen nincs arra pénze, hogy ez a vizesblokk normális állapotban legyen?

Domokos László: - Induljunk ki abból, hogy megfelel-e emberi tartózkodásra vagy sem. Azért innen kell kiindulni Magyarországon is a feltételekből. Tehát az, hogy nem annyira jó állapotban van valami vagy használhatatlan, azért a kettő között tegyünk különbséget. Magyarországon megvannak azok a hatóságok, akiknek azonnal be kell avatkoznia, hogy ha valami használhatatlan állapotban van, értsd ha nincs elég szakember, értsd hogy ha nem jó az eszköz, hogy ha mondjuk rossz állapotban van a mosdó vagy fürdő, ez a kiinduló. Most ezen túl, hogy ha ez használható állapotban van, akkor hogy milyen minőségben van, ezt mi nem ellenőrizzük. Mi azt nézzük, megnézünk valami nagyon fontosat, hogy a vagyon veszített-e az adott időszakban egy adott vezetés alatt egy intézmény, egy vállalat, egy központi szervezet, vagy éppen gyarapította-e a vagyonát. Hiszen az ugye úgy működik, hogy van egy úgynevezett értékvesztés, értékcsökkenés, amortizáció, amely ha megképződik a fedezete valahol, intézményben vagy éppen a vállalatnál, akkor az egy kérdés, hogy oda visszafordították-e. Tehát magyarul, mert nyilván egy fürdő, azt öt évente át kell nézve, évente meszelni kell benne, ha van rá úgymond pénz, ha nincsen, hiszen enélkül nem lehet fenntartani és működésképtelenné válik. Tehát az úgynevezett tervszerű karbantartásnak a létét vagy nem létét azt számon kérjük.

Műsorvezető: - Hadd kérdezzem másképp. Felmerül-e vagy van-e bármiféle információ, bármiféle képlet, a számok adnak-e arról, hogy mi lehet annak az oka, hogy mondjuk ha csak a fővárost nézzük és maradunk az egészségügynél, a fővárosban is két kórház elképesztően különböző állapotban lehet, akár az épületét, akár a létszámhelyzetét, bármit tekintünk. Tudnánk nyilván mondani most ilyen két szélső értéket is. Ezt vizsgálják-e, hogy mi lehet ennek az oka? Ugyanaz a fenntartó, hiszen az állam a fenntartója mindkettőnek.

Domokos László: - Hát ugye senki sem ugyanazzal a múlttal jött. Különböző állapotban jönnek, más épületi feltételek vannak, más szakmai előzmények vannak. Ugye az elkövetett szakmai hibáknak hosszú árnyéka van, az súlyos minőségi következményeket vonhat maga után, ha egyszer egy osztály, vagy egy kórház rossz szolgáltatást nyújtott, kiderült, hogy több probléma van egyik szülészeten mint a másikon, óhatatlan az emberek, ha nem viszi a mentő, akkor azért alapvetően ebben választanak. Ez egy alapvető jog ma Magyarországon, hogy mindenki választhat, hogy milyen helyre megy. Az viszont kérdés, hogy ezekben a működésbeli kérdésekben javuló tendenciát látunk. Mi azt vizsgáljuk, hogy bármilyen rossz állapotban lehetett mondjuk három éve egy kórház, hogy a három év alatt tovább romlott-e a helyzete vagy javult, mi ezt írjuk le. És nyilván az a helyes irány, ha javulni tudott. Ha nem tudott javulni, annak bizony súlyos következménye van, fel kell vetni, valószínűleg a vezetésnek kell átgondolnia, hogy a jövőben is el tudja-e látni a szolgáltatást vagy nem felelősen.

Műsorvezető: - Ha romlott, akkor minden esetben csak a kórház vezetése a felelős?

Domokos László: - Mindenek előtt az ő hatáskörében van, hát őt bízták meg a kórház vezetésével.

Műsorvezető: - És a fenntartó?

Domokos László: - Önt is ha megbízzák, hogy itt üljön, akkor ugye ott van az a kérdés, hogy ha ön nem ért egyet a munkával, akkor nem ül ide és engedi, hogy más csináljon velem interjút. Én azt gondolom, senkinek nincs a sorsában megírva, hogy neki kórházigazgatónak kell lennie egész életében.

Műsorvezető:- Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke az Aréna ma esti vendége. Hallgatóink ezt a beszélgetést felvételről hallják, rövidesen innen folytatjuk.

Műsorvezető: - Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az Aréna ma esti vendége, hallgatóink ezt a beszélgetést felvételről hallják. Ügye a rövid szünet előtt az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos ellenőrzésekről beszéltünk. Ügye ott tartottunk, hogy ha egy kórházban mondjuk a helyzet nem javul, ügye ezt mondta, hogy ezért ez egy elvárás, alapvető elvárás, hogy javuljon a helyzet, hogy ha nem javul, akkor egyrészt nyilván helyben megnézik, hogy mi lehet ennek az oka. És ügye ott hagytuk el a beszélgetést, hogy és a fenntartó, az irányító, az ellenőrző hatóságnak felelősségét vizsgálják?

Domokos László: - Jellemzően az ellenőrzéseink fenntartók tekintetében is vizsgálat van. Például egyértelmű irányítási szempontok vannak. Van fejlesztési stratégia elfogadva, megfelelően tervezik-e a költségvetést, szabályosan tervezik-e, megfelelő dokumentumok rendelkezése, például alapító okiratot jóváhagyták-e, SZMSZ-t, ami a felelősségi viszonyokat határozta meg. Mert azért lássuk be, ha sorra vesszük, hogy mi volt a gond ezeknél az intézményeknél, alapvetően rendetlenség van. Tehát azért nem az az ideális állapot van, hogy mindenki mindent jól csinál, és utána még se jól működik a ...

Műsorvezető: - Ez mit jelent ez a rendetlenség?

Domokos László: - Hát nincsenek egyértelmű aláírási jogkörök, nincsenek meg a közbeszerzéseknek a rendje leszabályozva, nincsen egyértelműen például a vagyon, nem leltároznak szabályosan, nincs a vagyon nyilvántartva, ami ügye azt jelenti, hogy mozog az épületen belül vagy épületen kívül, ezt senki nem tudja. Tehát úgymond napi számviteli, üzemeltetési, gazdálkodási, nyilvántartási, mondhatnám így, korrupció elleni védettsége meg van-e az intézménynek. Azt tapasztaljuk, hogy bizony nagyon sok esetbe nem tesznek semmit se annak érdekében, hogy nagyobb bizalmat kapjon egy közintézmény, hogy ott nem merülhet föl korrupció.

Műsorvezető: - Vannak javaslataik? Ügye most alapvetően az egészségügyről beszéltünk, aminek ügye most folyik az ellenőrzése, több kórházzal kapcsolatos elemzésről mi is beszámoltunk itt az Infórádióban, és nyilván ez még tart. Vannak-e vagy lesznek-e konkrét javaslataik, általános érvényű javaslataik?

Domokos László: - Tisztázzuk. Ügye Magyarországon több, mint 160 egészségügyi intézmény van, ennek az ellenőrzése egyszerre nincs célul kitűzve, tehát azt kell mondanom, hogy igen, három éve is vizsgáltunk kórházakat, és a következő három évben is fogunk Tehát ez egy folyamatos terület, hiszen látjuk, hogy neuralgikusan újra és újra megjelennek a problémák. Na most amit Ön kérdez, hogy úgymond rendszerszintű tapasztalataink vannak-e, én azt tudom mondani, hogy nem lóg ki a kórházi hibalista egy művelődési terület, vagy egy oktatási terület, vagy egy hatósági területhez képest. Néhány sajátosság van. Alapvetően úgy tűnik, hogy a beszerzések, vagy a belső kontrollok tekintetében, magyarul, hogy az irányítás kellően szakszerűen van ellátva, pénzügyi teljesítések, pénzügyi szerződések, könyvelések, vagyonnyilvántartások, abban talán több a probléma, de döntően egy állammenedzsment megújításának a része, problémájaként jelenik meg az egészségügyi intézmények problémája is. Talán azt látom, hogy kevésbé van meg a szabálykövetési hajlandóság, ha most így nagyon egy mondatba szeretném, hogy miben látok lényeges különbséget a többi intézménynél, folyamatosan a kórházvezetések azt nyilatkozzák, hogy ők nem tudják, és nem is akarják a jogszabályokat betartani, mert ezek betarthatatlanok. Na most ez, én azt gondolom, hogy ha Ön kimegy az utcára, és azt mondja a rendőrnek, hogy bocs, én a kreszt nem tartom jónak, ezért nem tartom be, ezért elütök mást, vagy engem ütnek el, és én nem is vagyok érte felelős, hát azért ez nem egy felnőtt felelős magatartás. Én úgy gondolom, hogy ez a szektor érzi azt, hogy bármit megtehet, hogy ha pénzre van szüksége. Nyilatkozhat így is, hogy nem kell Magyarországon a törvényeket betartani. Én erre nem tudok felmentést adni azt gondolom, mert egyrészt nem az állami számvevőszék hatásköre, másrészt nekünk az a feladatunk, hogy egy valós képet mutassunk be. És mi azokat az ellenőrözötteket tudjuk csak igazán pozitívan megközelíteni az ellenőrzést követően, akik a jogkövető magatartás érdekében erőfeszítéseket tesznek. Ebben látunk a legtöbb problémát. Gondoljon csak, az egyetemek voltak hasonlóan nagyon kényes tavalyi ellenőrzésünk, az a jó hírem, hogy végül is mind a 30 rektor nagyon határozott lépéseket tett, hogy az ÁSZ hibái, amit feltárt és javaslatait, azokra intézkedési tervet készített, és majd fogjuk őket ellenőrizi, és későbbiekben, hogy valójában végre is hajtották-e ezeket. Tehát a sajátossága jelenleg az ágazatnak leginkább az, hogy nem nagyon van szándék, olyan erős elköteleződés, hogy a korrupció ellen fellépjenek, olyan erős szándék, hogy betartsák a belső kontrollokat, hogy betartsák a számviteli törvényt, betartsák a közbeszerzési törvényt. Én úgy gondolom, ez szemléletmódváltást kell, hogy hozzon, és ebben az irányító szervnek, ügye mondta java része, most már ügye állam tartja fönn a magyar egészségügy javarészét, én úgy gondolom, hogy ebben határozott lépéseket kell tenni, hogy rend legyen. A másik kérdés, amit Ön mond, hogy elég-e a pénz, és ez a pénzből ötezer szembeteget lehet-e gyógyítani egy adott területen, vagy hatezret, ezek szakmapolitikai kérdések. Én azt gondolom, akkor lehet igazából ebben jól döntést hozni, hogy ha tudjuk, hogy az a ötezer ellátáshoz kapcsolódó feladatellátás az szabályosan, rendbe történt. Mert akkor lehet azt mondani, hogy Ön mint adófizető fizessen még egy forinttal többet 100 forint után adót, de ezért tudok egészségügyben jobb ellátást biztosítani. Mindaddig, amíg erre nincs garancia, én azt gondolom, ez joggal egy adófizető azt mondja, hogy hát tessenek már először rendet csinálni azokba az intézményekben, mert mi szeretnénk, hogy ne kelljen a nadrágot bevinni, ne kelljen fogkefét bevinni, mi szeretnénk, hogy ha bekerülünk, akkor az orvos lehetőleg időben ráng tudna nézni, a nővér jelen van. Ezek normális elvárások én azt gondolom, hiszen azért megyünk kórházba, azért megyünk egészségügyei ellátásba, hogy segítsenek rajtunk, és ennek a kettőnek együtt kell megjelennie. Tehát én nem mondom azt, hogy elég-e a pénz vagy sok, én azt tudom mondani, hogy minden intézménybe rendnek kell lennie. Ha rend van, akkor onnan lehet, én azt gondolom, érdemileg lemért, világos feltételekkel további pénzeket megjeleníteni. Én nem mondom, hogy nincs rá szükség. Tehát én nem tudok elképzelni egy olyan egészségügyet, még Németországba is, ahol ne lehetne egymillió euróval többet elkölteni.

Műsorvezető: - Ügye onnan kezdtük a beszélgetést, hogy voltak az Állami Számvevőszéknek még tavaly májusban javaslatai az állammenedzsment megújítására, beszéltünk bürokráciacsökkentésről is. Egy picit beszéljünk az önkormányzati szféráról. Kifejezetten az önkormányzatokat, az önkormányzati hivatalokat, vagy mondjuk a fővárost ebből a szempontból vizsgálták-e, látnak-e itt mozgásteret, akár a hatékonyság oldalán is?

Domokos László: - Én úgy gondolom, hogy az önkormányzati világban egy hatalmas változás történt azóta, amióta az a több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adósság államadóssággá vált, és ettől mentesültek az önkormányzatok, illetve ennek a terhei, kamatterheitől. Ez egy alapvető új helyzetet, a válsághelyzetből egy normál működési körülmények jöttek létre, és ezen belül természetesen, ugyancsak mint az egészségügyben, amit mondtunk, azért vannak akiknek jó, szerencsés adókörnyezet, és szerencsés infrastruktúra, és szerencsés jól működő intézményszféra került, vagy van a látókörébe most is, amihez felel, és vannak olyanok, amelyek évtizedek óta nem volt rend, nem tették rendbe, és ezek hiányosságok jelen vannak. Én azt gondolom, a főváros az egy rendkívül komplikált helyzetben van. Csak gondoljunk a közlekedésre, ami azért egy alapvető fővárosi ügy. Hihetetlen hátrányt kezd ledolgozni, most már szerintem a mindennapi utazó számára is látható módon, az eszközök megújítása, az új technológiák megjelenése, az 50, 60 éves technológiákat cserél le kormányzati európai uniós hatalmas százmilliárdos beruházásokkal a főváros. Ez egy hitetetlen előrelépés. Tehát valahonnan valahova jelentős fejlődést látunk. Ugyanezt látjuk az irányításműködés tekintetében. Már két évvel ezelőtt ügye a színházi szférát ellenőriztük, ami egy vállalati szektorba helyeződött át, annak a működése nagyon rendetlen volt, még intézményi körben. Vállalati körben mi azt láttuk, hogy komoly intézkedéseket hoztak, és egy jól irányítottság irányába léptek, fejlődést láttunk. Tehát az önkormányzati fővárosi szférában alapvetően egy lényeges javulást látunk, pénzügyi vagyoni gazdálkodás tekintetében. A belső kontrollok, amelyek az irányítás minőségét, a korrupció elleni védettséget jeleníti meg, én nem vagyok elégedett, ugyan javult, de én azt látom, hogy ott az egyértelmű felelősségi viszonyok, és a jó minőségi vezetési színvonalba még van tere a fejlődésnek. Most nagyon udvariasan próbáltam megfogalmazni. Az ország érdeke, hogy az jobb minőségű irányítást kapjon, és ennek ez az európai unióól egyébként átvett jogszabályi kritériumnak, az úgynevezett kozó modell, amelyik a teljes magyar közpénzügyi rendszerben használni kell 2004 óta, ebben még mindig azt kell mondanom, hogy tucatjával találunk megrovandó jegyzőket, polgármestereket, hivatalokat. Ez sajnos azt kell mondanom, hogy még bőven maradt olyan intézmény, olyan önkormányzat, ahol új helyekre megyünk különösen, ahol nem jártunk ellenőrizni, ott jellemzően, és elég súlyos hiányosságokat találunk. Tehát van még mit ellenőrizni a számvevőszéknek ezen a területen.

Műsorvezető: - Beszélgetésünk elején, amikor az állami vállalatokról, az önkormányzati cégekről is szó esett, és állammenedzsment átalakításról, akkor a korrupciós kockázatokat is említette. Mit jelent a korrupció, hogyan definiálná?

Domokos László: - A korrupciós kockázatokról beszélünk. Ez az a nagyon leegyszerűsített, hétköznapi nyelven fogalmaznék ebben. Beülök egy gépkocsiba vezető állásba, megfogom a kormányt, elindítom az autót, és elindulok. Mielőtt ezt megtenném, bekötöm a biztonsági övet, megnézem, hogy működik-e az index, fék. Tehát, hogy működik-e az az eszköz, ami van. Én azt gondolom, hogy tényleg azt tudja hozni, amit a gyárban megírtak róla. Na ugyan ez a helyzet a korrupciós témában is. Ha integritási elírásokat, amit most már egyébként kormányzathatározatok és törvény is elég erőteljesen definiált, hogy miket kell tenni. Most nem kezdünk el egy autónak a motorműködéséről beszélni, nem akarok belebonyolódni ennek a működési rendszeréről. De mondhatok példákat. Rotálják az embereket, nem ugyanazon a munkakörbe mindig ugyanaz az ember dolgozik, meghatározzák az összeférhetetlenségi szabályokat, kialakítják az etikai kódexet, megfogalmazzák az ajándékozás rendszerét, hogy egyáltalán lehet-e elfogadni vagy ha igen, akkor milyen feltétellel. Vagy nem lehet elfogadni, csak ha minden bekerül a közös múzeumba, hogy így fogalmazzak. Kiépítették-e azt, hogy a panaszkezelése hogyan történjen meg az intézménynek. Ezek mind vezetői felelősségek. Tehát amikor én beülök, bekötöm az övet, akkor ilyeneket, ezt mind meg kell, hogy legyen, biztosítanom kell a működéshez. És utána már a kollegák vihetik az autót, tehát haladhatunk tovább, és azon belül ezek a szervezeti védettség, ezért a vezető felel, és természetesen van az egyes alany, aki majd találkozik Önnel, mint ügyféllel, hogy mindezen szabályok ellenére mégis befolyásolható valamilyen méltatlan módon, azokat természetesen egyénre szabott büntetőjogi felelősség. Tehát ezt a kettőt én szétválasztanám. Szerintem ezt megtanulta Magyarország, hogy a korrupció ellentéte az integritás, hogy így mondjam, tehát van védelem erre, és ennek a működésében azt tudom mondani, hogy szétterjedt az elmúlt 6-7 évben Magyarországon ez a gondolkodásmód. Ma már külön erre szakértők is rendelkezésre állnak, képzés van Magyarországon ebben. Én úgy gondolom, hogy így egy jelentős változás volt, és tulajdonképpen a fogalmát pedig nagyon egyszerűen meg tudom mondani, mindenki egyformán, méltányosan, befolyásmentesen ugyanahhoz a szolgáltatáshoz jusson, ne keljen olyan tevékenységet ellátni, amelyik hátrányt okoz másiknak, hátrányt okoz az államnak, vagy hátrányt okoz más ügyfélnek. Ezt a rendszer egyébként hagyja is, mert ügye ez egy másik kategóriája még.

Aréna: Domokos László

InfoRádió 2016.03.01 - 18:07 (hossza: 52 perc) [id:7679529

18.49.06-18.59.35

Műsorvezető: Ha ezt vesszük ideális állapotnak, tehát ez mondjuk a 100%, akkor Ön szerint most hol tartunk?

Domonkos László: Azt kell mondanunk, hogy évről-évre 1-2%-al javulunk.

Műsorvezető: Jó, de 10-nél tartunk vagy 99-nél? Ön szerint.

Domonkos László: A méréseink azt mutatják, hogy az ideális állapot, amely azért nem minden szervezetnél ugyanaz a kritérium, mert egyáltalán van pénzkezelés vagy nincs, van hatósági ügyintézés vagy nincs.

Műsorvezető: Van korrupció vagy nincs korrupció, nem?

Domonkos László: Jó, de azon belül, hogy egy intézménynek mennyi lehetősége van, hogy egyáltalán korrupt legyen. Gondoljon egy óvodára: sokkal kisebb a lehetőség mondjuk ,mint egy adóhivatalba, vagy egy rendőr aki mondjuk, ha szed büntetőt, vagy már nem szed egyébként érdekes módon, ezért meg is erősödött a rendőrséggel szembeni bizalom. Tehát én azt gondolom, ágazatonként nagyon komoly elmozdulások történtek, alapvetően minden területen azt láttuk, hogy javult a helyzet. A fejlődés terén akkor mondjuk így, még félig üres a pohár, még van mint beletölteni, de én nem ezt az oldalt látom, hiszen évről-évre mérjük ezt a helyzetet, mi azt látjuk hogy most már félig tele van a pohár, tehát én pozitívan tudnám ezt a hiányt megfogalmazni. Jelentős javulások történtek, főleg a legkritikusabb területeken, például az Adóhivatal is már bizony nagyon tudatosan integritást kontrolokat épít az elmúlt 2 évben, én ezt látom.

Műsorvezető: Épp ezt akarom kérdezni, hogy van-e olyan nagyon kritikus terület, vagy olyan nagyon korrupcióval veszélyeztetett terület, ahol most az Adóhivatal pozitív példaként említette, van olyan terület, ahol nem érzik a gyors javulást, pedig jelentős korrupciós kockázatok vannak?

Domonkos László: Inkább úgy mondom, hogy javulás van, de fent maradt a legnagyobb kockázat, az még mindig a felsőoktatás. Nagyon érdekes, mert a legnagyobb önállósága van a gazdálkodás tekintetében, éppen ezt úgy össze is szedegettük, hogy tulajdonképpen mitől is van ez a helyzet, végül is az a autonómia ami az egyetemeken van, ilyen szabadság fokú gazdálkodási jogköre ma Magyarországon már egyetlen egy intézmény nem rendelkezik, ez megnöveli önmagában az alap kockázatot, ingatlant hasznosít, gazdasági társaságot üzemeltet, fent tart, tulajdonol, kiszervez rengeteg feladatot hiszen külső partnerekkel dolgozik, díjakat állapít meg egymaga, és a méltányosságról dönt, hiszen tandíjak stb. ugye elég nagy arányban van. Rengeteg EU-s pénz jelent meg az elmúlt években, és továbbra is szerencsére mondhatnánk megjelenni. Oda kapcsolódnak beruházások, olyan egyszeri dolgok amelyeket egyébként nem feltétlen kiépített szakember gárdája van, tehát külsősökkel idegen terepen dolgozik, közbeszerzést nagyon nagy arányban kell lebonyolítania, és emellett azt láttuk, hogy nem biztos hogy felkészült az úgynevezett kontrolok az integritási védelmi oldalról, még azt látjuk hogy továbbra is fejlesztendő, ennek megfelelően ma még az egyetemi szféra az egyik legmagasabb kategóriában van. Ennek megfelelőn 13-ban ezért is döntöttünk, már 13-ban is így volt egyébként, ez a szerencsés helyzet amit azért mondhatjuk, hogy ez nem hátrány, nem egy rossz dolog, hogy így van, tehát az hogy magas korrupciós kockázattal dolgozik, az nem egy baja a felsőoktatásnak, hanem egy olya adottsága amihez kellően föl kell nőnie az irányításnak rendszernek, és én úgy gondolom az elmúlt 2 évben ezek a döntések egy jó része erősítőleg hatott abban, hogy erősödtek a kontrolok, számot is mondok 60%-os az átlaga a felmérésünk szerint a kontrol kiépítettségnek Magyarországon, 71% az egyetemeken viszont a legmagasabb a kockázat, ezért a különbözet azt mondjuk hogy még bizony fejleszteni kell, a korrupciós kockázat elemzéseket kell elvégezni, a rotációt kell a kritikus munkakörökben elvégezni, külső szakértők foglalkoztatási szabályait kell alkalmazni, hiszen nagyon sok külsőssel dolgozik, és nyílván az Európai Uniós forrásokat fogadni kell, és ehhez akkor fel kell nőni, képesnek kell lenni, hogy partner legyen, sőt látjuk hogy a duális felsőoktatási képzés az innováció a kutatásba való betöltött szerep, az még inkább viszi ebbe az irányba, hiszen a magánszféra és a közszféra pénzügyi jogi találkozása ez hosszú távon is fent fog maradni az egyetemi szférában.

Műsorvezető: Ha jól tudom, akkor folyamatban van az állami vállalatok korrupciós vizsgálata, és ugye következnek majd az önkormányzati vállalatok erről Ön is beszélt a beszélgetésünk elején, Ugyanazokat a szabályokat várják el az állami vállalatoktól, mint a magáncégektől?

Domonkos László: Ugyanolyan megközelítésben gondolkozunk, mint a közintézményeknél, hogy a magánvállalatoknál pontosan mi a kritérium rendszer, azt kell mondanom hogy arra nincsenek különös szabályok jelenleg Magyarországon. Tehát ez majd egy következő terület lehet. Tisztázzuk, tehát jelenleg mérni fogjuk az állami szféra egyfajta kutatási, kérdőíves felmérést végzünk, ez történik most a vállalati szférában, egy hónap múlva fogunk kijönni az eredményével, hogy mire jutottunk, de nyilván a jogszabályi környezet nem ugyanaz. A feltétel rendszere nem ugyan az mint egy önkormányzatnak vagy egy közlekedési intézménynek irányító intézménynek. A magánszférát mi nem ellenőrizzük, tehát a magánszféra, mert azt kérdezte a magánvállalatok képest mi a helyzet, magán vállalatoknál elvileg az a közszféra és magánszféra találkozása nincs, de igaza van a mi jövőképünkben az van, hogy igazából ahhoz hogy Magyarországon egy döntő javulás megtörténjen a teljes közszférában, ahhoz nem elég a közszféra biztonságöveit beköttetni ellenőrizni, szabályozni, megtanulni, hanem az úgy kezdődik egy korrupció, hogy azt valaki felkínálja, tehát a másik oldalon is integritás elvű korrupcióval szembeni védettségű partnerek kellenek, mint gondoljon olyan, én úgy tudom elképzelni, most példaként mondom, mint az ISO minőség, ha én előírom hogy egy olyan terméket vagyok hajlandó venni ami csak ISO minősítése gyártás minőségbiztosítása keresztül történt meg, ez nem messze áll attól, hogy azt mondom, hogy olyan vállalattal állhat kapcsolatban, szállíthat be, lehet partnere egy egyetemnek, vagy akár egy közintézménynek, önkormányzatnak, akinek bizonyítottan védettsége van a korrupcióval szemben, és nem fog felkínálni, nem fog tisztességtelen eszközöket bevetni azért, hogy üzleti előnyöket szerezzen.

Műsorvezető: Úgy gondolja hogy a magánszféra fertőzöttebb a korrupcióval mint a magánszféra?

Domonkos László: Csak ugyan olyan fertőzött tud lenni. Hiszen ha a közszférában megjelenik ez a magánszféra az meg ennek a részese kell hogy legyen, hiszen két közszféra között nem tud korrupció létrejönni, csak két közszféra és magánszféra között tud létrejönni. Előnytelen szerződés egyébként létre tud jönni, csak hogy pontosítsuk közszféra és közszféra intézmények közötti is, hát az erdő gazdaságok voltak ezek, ahol láttuk hogy az állami vagyonkezelő és a vállalatok között rendezetlen viszonyok voltak az előnytelen volt de azt nem korrupciónak hívnám, hanem rendezetlenségnek, de nézze ugyanannyi probléma kell hogy legyen a magánszférában is, mint a közszférában is, mert e nélkül nem tud létrejönni a ténylegesen helyzet. A kockázata lehet magasabb, de a tényleges megvalósulása az egy az egyben.

Műsorvezető: De abban azért van különbség hogy kinek a pénzét kockáztatjuk? Tehát ha magánszférában korrupció van, mi kettőnk pénzét kockáztatjuk.

Domonkos László: Más a következménye, a következménye szempontjából igen, de Ön azt kérdezte hogy a szintje hogy tér el, a szintje ugyan az.

Műsorvezető: Mi lesz a folytatása ennek a vizsgálatnak, tehát most lesz egy felmérés az állami vállalatok körében mi lesz a következő lépés ennek a munkának?

Domonkos László: Nyilván ezt ki fogjuk értékelni, ágazati értékelések alapján egy összehasonlító elemzés, magyar átlagok jönnek ki, és az átlagtól való eltérések kedvező és kedvezőtlen esetben egyenként képes lesz az egyes vállalatok vezetése látni, hogy melyek azok a tényezők ahol ő a kontrolokat ha erősíti ezzel javítja a korrupcióval szembeni védettségét az intézmény, magyarul erősebb biztonsági öve lesz, a lámpái működni fognak stb., tehát helyreáll ha úgy tetszik ez a szimbolikusan is, egy jobban irányított vezető állása lesz a gépkocsi mögött a képletes gépkocsi mögött amit egy vállalat vezető visz. Ezt is én az gondolom évről évre kell tenni, hiszen ez egy teljesen új gondolat, a vállalati szektorban, tehát én azt gondolom, jó néhány olyan fogalom lesz, amelyek több évnyi közös együttes gondolkodás, joggyakorlat konferenciák, megfelelő elemzések, konzultációk, ami alapján elindul egy jelentős javulás, minthogy elindult az intézmény és az önkormányzati szférában is, én nagyon bizakodó vagyok hogy a vállalati szektorban is ezeket a változásokat ugyanúgy meg lehet tenni. Én azt gondolom alapvetően, a vállalatvezetők sem nagyobb szabály kerülők, mint az intézményi vezetők, sőt talán még mondhatjuk azt, hogy mégis jobban a magánszférából jöttek azok az emberek akik mondjuk most éppen állami vállalatoknál vezető felelősség van, tehát nagyobb az átjárás ez alapján mondom, de tudatosság vezetői készségek ilyen irányú erősítése az biztos hogy egy vezető képzés irányát is meg fogja határozni, biztos vagyok benne hogy ma nincs minden vezető kész arra, hogy a kockázatokat mérsékelni tudja és nagyon tudatosan erre az irányításra odafigyelni, nem elég csak a nyereségre odafigyelni, nem elég csak a szolgáltatások műszaki kérdéseire odafigyelni, hanem bizony a jól átlátható elszámoltató körülményeket is kell tudni a biztosító egy vállalat vezetőnek is Magyarországon.

Műsorvezető: Domokos László az Állami Számvevőszék Elnöke volt az Aréna ma esti vendége. Köszönjük hogy elfogadta a meghívásunkat!

Domokos László: Köszönöm szépen!

Műsorvezető: Hallgatóink ezt a beszélgetést felvételről hallották, a műsor elkészítésében Módos Márton főszerkesztő működött közre, az ő nevében is búcsúzik a műsorvezető Hlavay Richárd. Minden jót, viszonthallásra!

Országos Onkológiai Intézet - Minden jog fenntartva